Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ)
1124 másrészt pedig esé lyt adnának arra, hogy a magyar gazdaság végül is elmozduljon erről a kínosan mély holtpontról. Nem szóltam az önkormányzatokról. Komoly probémák jelentkeznek, és az elkövetkezendő 1994. évben ugyanilyen nehézségekkel kell szembenézniük. Arra sincs esélyük , hogy rövid távú hitelekhez jussanak, hölgyeim és uraim, és így a közalkalmazotti törvény rájuk háruló feladatainak a végrehajtása során nagyon komoly válságok fognak jelentkezni Magyarország legtöbb önkormányzatában. Szóltam a Marshallprogramról, és szó lni kell az IMFről, a Nemzetközi Valutaalapról. A Nemzetközi Valutaalap ma már sajnálatos módon nagyon sokak számára olyan szerepet tölt be, mint az a fenyegető mumus, amivel a kisgyermeket szokták elrettenteni bizonyos rossz cselekedetektől. Ez a Valutaa lap, melynek a megállapodásairól időnként néhány információ kiszivárog, de pontos képünk a mai napig nincs róla. Egy ilyen információ számomra legalábbis döbbenetes volt, miszerint legújabb tézisei szerint azt javasolja az IMF, hogy a Magyar Államvasutak s zárnyvonalait meg kell szüntetni, ami egyszerűen elképzelhetetlen ma számunkra. Úgy gondolom, hogy egy másik ENSZ hozzáértői csoport munkájáról is kell szólni: ez az ENSZ európai gazdasági bizottsága. Soós Károly Attila említést tett ezekről a tanácskozáso król. Láttam, hogy többen mosolyognak a Marshallprogram felvetésénél. Az ötletemet az ENSZ európai gazdasági bizottsága jelentéseiből vettem, mely 1990 óta minden évben felveti — idézem — : "Javasolja, egy második újjáépítési programot hozzanak létre, mely ben a nyugati kormányok még világosabban bizonyítják teljes elkötelezettségüket a keleteurópai átmenet sikeres végrehajtása iránt. Számos történész rámutat, hogy milyen bizalomerősítő hatása volt a Marshalltervnek és az Egyesült Államok terv iránti elköt elezettségének abban, hogy NyugatEurópa a háború után sikeresen újjáépült. Jelenleg az átalakulás sikere érdekében csak a volt NDK felé irányul ugyanilyen elkötelezettség." Szeretném zárójelben hozzátenni, hogy ennek az elkötelezettségnek, ami a volt NDK felé irányul, kifejezhető értéke van: évi 180 milliárd dollár. Hölgyeim és uraim! A diagnózisok után azon kell lennünk, hogy megtaláljuk azt a gyógymódot, ami ennek az országnak és KeletEurópának esélyt ad a gyógyulásra, a túlélésre. Köszönöm a figyelmüke t. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Bretter Zoltán képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából. Felszólaló: Bretter Zoltán (SZDSZ) BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ) Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Önö k most azt gondolnák, hogy a pénz valami nagyon valóságos dolog, tehát ha a költségvetésről beszélünk, akkor a lehető legvalóságosabb dolgokról beszélünk. Ennek a költségvetésnek döbbenetes jellegzetessége viszont éppen az, hogy kitartóan kerüli meg a való ságot, a valódi folyamatokat. Kezdjük egy szikár ténymegállapítással. Jövőre tovább csökken az állam oktatási hozzájárulása 2%kal. A bajok azonban csak ezután következnek. A költségvetési törvénytervezet jelenlegi állása szerint nem lehet eldönteni, hogy a közalkalmazotti törvényben kilátásba helyezett béremelésekre mikor is kerül sor. Ha végül mégis úgy alakulnának a dolgok, hogy a bértábla teljesítése 1994ben már esedékes, akkor a jelenlegi előterjesztést nem lehet megvitatni, mert a költségvetési kihat ásokkal az előterjesztés még nem számol. Ha a költségvetési javaslat jelenlegi állítása szerint a bértábla 1995ben lép hatályba, akkor marad a kérdés, hogy az önkormányzatok miből fogják fedezni a kiadásemelkedést. Nyilván saját
