Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 20. szerda, őszi ülésszak 16. nap (334.) - A Magyar Köztársaság 1994. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék hozzá kapcsolódó véleménye általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ)
1125 forrásaikból. De ha ugyana kkor az állami normatív támogatás aránya is csökken az önkormányzati kiadásokon belül, akkor a teljesítés az önkormányzatok anyagi ellehetetlenülése folytán illúzióvá válik. Lássuk csak, hogy milyen arányban fedezi a normatív állami támogatás az önkormányz atok oktatási kiadásait? 1993ban 62% volt a támogatás aránya az összkiadáshoz képest. 1994ben az előterjesztés 52,6%kal számol, vagyis 10%kal kevesebb ez a szám. Elérkezünk tehát oda, amikor az állam az önkormányzati oktatási kiadásoknak csupán mintegy felét vállalja. (11.20) Sok önkormányzat és iskola várhatóan végzetes helyzetbe kerülhet így. De a költségvetési törvénytervezetnek ez a számítása ellentétes az oktatási törvénnyel is, hiszen ez utóbbi azt állítja, hogy az állam garantálni fogja a bérkölt ségeket, vagyis az oktatási kiadások legalább 70%át. Az oktatási kormányzat egyik fő célja és az oktatási törvény sokat hirdetett pozitívuma a tankötelezettség kiterjesztése 16 éves korig. Vajon a költségvetési előterjesztés mit tesz, hogy ezt a rendkívül i győzelmet elősegítse? Mert úgy tűnik, mintha a költségvetést valamilyen egészen más oktatási koncepció jegyében szerkesztették volna. A költségvetés csupán a hat, illetve nyolcosztályos gimnáziumi képzést támogatja, és nem a tankötelezettség teljesítésé t. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban ugyanis általános iskolai képzési normatíva jár a 10 — 14 éves korcsoportoknak és gimnáziumi a magasabb évfolyamokon tanulóknak. A 14 — 16 évesek, akik teljesítik majd kötelességeiket, de nem járnak hat- vagy nyolcosz tályos gimnáziumba, az általános iskolai normatívát vihetik majd magukkal. A költségvetési előterjesztés jövőre változatlan normatívákkal számol. Nem kell külön hangsúlyozni talán, hogy ez az infláció miatt eleve kevesebb pénzt jelent az iskoláknak. Hangsú lyozni kell azonban azt is, hogy a változatlan normatívának és a tanulólétszám alakulásának együttes hatása további 23%kal kevesebb támogatást jelent az általános iskolák és a szakmunkásképzés, valamint az elméleti oktatás számára. Tisztelt Országgyűlés! Amikor ez a Kormány törvényt lát, rögtön központosítani akar. A nemzetiségi és etnikai oktatáshoz a kiegészítő állami hozzájárulás igénybevétele ezután csak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium jóváhagyásával történhet. Az indoklás szerint "azért, mer t kérdéses a differenciált oktatás szakmai tartalma". A nemzetiségi önkormányzatokkal, az autonómiával szembeni bizalmatlanság megnyilvánulásával van újra dolgunk. Sőt, további ravaszkodásra is számíthatunk. A költségvetés igyekszik feladatot találni a Reg ionális Oktatási Központoknak, hiszen ezeknek a költségei éppen azért emelkednek 15,7%kal a tavalyihoz képest, mert úgymond "meg kell valósítaniuk a nemzetiségi oktatási feladatokat". Zárójelben jegyzem meg, hogy annak idején, a nemzetiségi törvény vitája kapcsán már fölhívtam a figyelmet arra, hogy az oktatás területén a ROKok terjeszkedése miként áll szemben az autonómiával. Az oktatási kormányzat lázasan keresi a TOKok feladatait, miközben korlátozza a kisebbségi nemzetiségi autonómiát. Ezzel megint e lérkeztünk az örökzöld ROKokhoz. A költségvetési törvényjavaslat jelzi, hogy a ROKok közel 40 millió forinttal máris túl fogják lépni azt a keretet, melyet tavaly az Országgyűlés kormánytöbbsége számukra juttatott. És ez a túlköltekezés többnyire fizetés ekre megy el. Érdekfeszítő kérdés, hogy mire kellett ennyi pénz, mikor a TOKok egyelőre a felállással voltak elfoglalva. Mennyibe kerülnének vajon, mikor már működnek, amikor elkezdik a helyszínelést. Tisztelt Ház! Innen már csak fölsorolni kell, hogy mi az, amire jellemzően jövőre kevesebb pénzt szán a Kormány, és mi az, amire többet, mint tavaly. Kevesebb jut közoktatásfejlesztési programokra, nemzetiségi kisebbségi feladatok ellátására, jövőre csupán életveszélyessé vált iskolai tantermek kiváltására l ehet céltámogatást igényelni, míg 1993ban még lehetett tanteremépítésre és
