Országgyűlési napló - 1993. évi őszi ülésszak
1993. október 19. kedd, őszi ülésszak 15. nap (333.) - A rendőrségről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - MEZEY KÁROLY, DR. (MDF)
1075 Felszólaló: Dr. Mezey Károly (MDF) MEZEY KÁROLY, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Ú r! Tisztelt Országgyűlés! Az, hogy a rendőrségről szóló törvény rendkívüli jelentőségű, abból a paradoxonból ered, hogy a rendőrség a társadalom becsületes tagjainak legalapvetőbb emberi jogait — az élethez, a testi épséghez, az emberi méltósághoz, a tulaj donhoz fűződő jogokat — úgy védi meg, hogy közben a társadalom nem becsületes tagjainak emberi jogait sérteni kényszerül, amikor velük szemben intézkedik, kényszerítő eszközöket használ vagy titkosszolgálati eszközöket alkalmaz. A megalkotandó rendőrségi t örvény legfontosabb kérdései tehát, hogy egyfelől milyen jogosítványokat kap a rendőrség a bűnözés megelőzésére és megfékezésére, másfelől, hogy milyen garanciákat kap a lakosság arra, hogy e kétélű eszközök kizárólag a bűnözők világát érintsék. Tisztelt O rszággyűlés! Szeretnék szólni a törvény megalkotásának időpontjáról. Megszokott ellenzéki fegyver, hogy mindig a tárgyalásra kitűzött törvénnyel kapcsolatban mondják el: már régen meg kellett volna hozni. Ezt az ellenzéki szónokok beszédeik bevezetőjében s zinte kötelezően előrebocsátják. Természetesen vannak olyan törvények, amelyek meghozásával késünk, amin e túlhajszolt, de a felgyorsult történelem által kikövetelt törvényhozási tempót tekintve nem is lehet csodálkozni. A rendőrségi törvény azonban nézete m szerint nem ilyen. Bizonyos idő kellett ugyanis ahhoz, hogy a rendőrség válsága — ami a rendszerváltással obligát módon bekövetkezett — túljusson a vajúdás szakán, másrészt a rendőrség és a lakosság viszonyában a diktatúra idejéből maradt görcsök is aláb bhagyjanak, s így kedvező légköre legyen a törvény megalkotásának. A diktatúrában a rendőrség a párt által irányított, politizált és militarizált testületként működött. A diktatúra felpuhulásával és a rendszerváltozással bekövetkező válsága abból ered, hog y a párt és az ideológia pillérei, amikre támasztották, összeomlottak alatta. Mindebből következett, hogy a testület politikai csődjét követte az erkölcsi, legitimitási és a szakmai válság is. A rendőrség azonban a jelek szerint túl van e négyes válság lek üzdésének nehezén, amit jelez az, hogy míg 1990ben a bűnözés 50%kal, '91ben 27%kal, '92ben már csak 1,6%kal nőtt, 1993ban pedig az 1992. év időarányos részéhez képest 20%kal csökkent. Ez — egyéb tényezők mellett — feltétlenül a politika bilincseitő l megszabadult rendőrség magára találását jelzi. A másik tényező, ami miatt most van itt az ideje a rendőrségi törvény megalkotásának, a lakosság körében a testület iránt tapasztalható érzelemváltozás. Egyre inkább azt látom, hogy az emberek nem félnek a r endőrségtől, bíznak benne, és helyeslik egyre határozottabb és keményebb fellépését a bűnözőkkel szemben. Számos jele van annak, hogy készek segíteni a rendőrséget munkájában. Ezt bizonyítja, hogy több rendőrörs az önkormányzatok segítségével alakult meg; hogy gépkocsikat vagy más technikai eszközöket vásárolnak a helyben működő rendőrségnek. Ha egy mondatban akarnám bizonyítani, hogy a rendőrség tartásában és a lakossággal fennálló viszonyában döntő fordulat következett be, arra hivatkoznék, hogy eltűntek a rendőrviccek. Véleményem szerint mind a rendőrség mai tartása, mind a lakosságnak a hozzá való viszonya mostanra teremtett alkalmas helyzetet a rendőrségi törvény megalkotásához. Tisztelt Országgyűlés! A rendőrség eszköztárának három legfontosabb elemérő l: a rendőri intézkedésről, a kényszerítő eszközök és a titkosszolgálati eszközök alkalmazásáról szeretnék szólni. Ezek azok a rendőri tevékenységek, amelyek a leginkább kétélűek: nélkülözhetetlenek a közrend és közbiztonság fenntartásában, a bűnözés megel őzésében és a vele szembeni harcban, ugyanakkor, ha elvétik alkalmazásának indikációját és mélységét, a legsúlyosabban sérthetik a vétlen állampolgárok jogait. Ebből következik, hogy a rendőrnek alaposan ismernie kell ezen eszközök alkalmazását, és annak j ogi kereteit. Gyorsan, pontosan kell dönteniük azokról, és ezért nyilvánvaló, hogy e fontos eszközök tárgyalása kapcsán felmerül a kérdés: eléggé intelligens, megfelelően képzette a rendőr, aki ezt az eszköztárat a kezébe kapja.
