Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
84 legszegényebbek tehát lakbéremelés nélkül rosszabb helyzetben maradnak, mint amilyenbe a differenciált emelés és a célzott támogatások bevezetése után kerülhetnének. Még egyetlen dologra szeretnék reagálni. Úgy gondolom, hogy ennek a törvényjavaslatnak nagyon sok olyan eleme van, amelyet akár ellenzéki, akár kormánypárti képviselőtársaim módosítása nyomán fogad majd el vélhetően a Parlament. Egyetlen területre irányítanám a figyel met. Éppen ellenzéki képviselőtársaim javaslatára fogalmazta meg a Kormány a bérlő és bérbeadók jogait, ami az eddigieknél sokkal szélesebb szabályozása az adott területnek. Köszönöm figyelmüket (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Deutsch Tamás képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Deutsch Tamás (FIDESZ) DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Azt gondolom, hogy most már, dél körül mindegyik képviselőnek az idő előrehaladtára kell uta lnia felszólalásának a kezdetén. Én sem tudom ezt elhagyni, tehát megpróbálom röviden összefoglalni azt, hogy a FIDESZ parlamenti frakciója, és elsősorban Ungár Klára, aki jegyezte a frakciónk által benyújtott módosító indítványokat, milyen célokat kívánt elérni a benyújtott módosító indítványokkal. Ezek közül nem mindegyiket szeretném természetesen kiemelni, hanem csak a legfontosabbak közül szeretnék néhányról rövid említést tenni, illetve a hozzászólásom második részében a törvényjavaslat sorsáról szeret nék röviden beszélni, mert úgy látom, hogy az általános vita lezáródása óta eltelt időszakban olyan jelentős koncepcióváltozás történt - elsősorban a Kormány álláspontjában , ami gyakorlatilag most itt - ahogy a mostani parlamenti menetrend mutatja - kb. egy héttel a végszavazás, illetve a határozathozatal előtt bizonyos szempontból a káosz lehetőségét vetíti előre. Gyakorlatilag nemigen lehet tudni, hogy milyen lesz ez a lakástörvény. Nemigen lehet tudni azt, hogy akár kormánypárti vagy ellenzéki frakciók vagy képviselők milyen állásponthoz viszonyuljanak akkor, amikor az igen, nem vagy tartózkodom gombokat kell megnyomniuk egyes módosító indítványok esetében. Először azokról a gondolatokról, illetve elképzelésekről röviden, amelyeket a módosító indítványa inkban is megfogalmaztunk. Mi egyetértettünk azzal a miniszteri, illetve államtitkári expozéban elmondott elképzeléssel, hogy az ún. lakástörvény az önkormányzatok szempontjából elsősorban azt a célt kívánja elérni, hogy az önkormányzatok tulajdona valós t ulajdonként tudjon működni. Úgy ítéltük meg, hogy ez egyrészt fakad az önkormányzatiságból, fakad a tulajdonnal való szabad rendelkezésből, fakad azokból a konkrét, pl. alkotmánybírósági döntésekből, amelyek a bérlakás, lakás, illetve helyiséggazdálkodási szférára vonatkoznak. Mi úgy ítéltük meg, hogy ennek megfelelő, az önkormányzatok valós tulajdonhoz juttatásának a célját szolgálja az, hogyha a bérleti jogviszony tartalmi elemeivel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket az önkormányzatok önkormányzati rendeletben fogalmazhatják meg, illetve amennyiben elfogadja a Parlament a vételi vagy elővásárlási jog intézményét, akkor a vételi, illetve elővásárlási joggal kapcsolatban az elidegenítés feltételeit az önkormányzatok rendeleteikben fogalmazhassák meg. M i a magunk részéről egyrészt ott, ahol ezeket a feltételeket nem teljesítette az eredetileg benyújtott törvényjavaslat, módosító indítványokat nyújtottunk be, másrészről pedig támogattuk a törvényjavaslatnak ezeket az elképzeléseit. Nagyon fontosnak éreztü k, hogy valamiféleképpen megváltoztassuk a törvénynek azon elképzelését, hogy lényegében az egész önkormányzati bérlakás- vagy lakásszférából az állam ki kíván vonulni. Úgy ítéltük meg, hogy minden körülmények között olyan konstrukciót kell megvalósítani, amely konstrukció alapján állami és önkormányzati szerepvállalással az önkormányzati lakásépítés feltételeit valamiféleképpen megteremtjük. (12.10)
