Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - FILLÓ PÁL (MSZP)
78 Az együttes jelentés 245. pontja alatt szerepel egyfajta bérlővédelmi javaslatunk, amelyben az áll, hogyha a bérlő nem él vételi jogával, lakását a bérlet fennállása alatt ne lehessen a feje fölül elidegeníteni. Mi úgy ítéljük meg, hogy ez a védelem mindenképpen megilletné a bérlőket, hiszen egyáltalán nem elfogadható az, hogy valakinek a lakását a saját feje fölül eladják. Természetesen mondhatják erre a törvényterve zet előkészítői, hogy mindenkinek joga van a megvételre, hiszen a törvénytervezet kimondja a bérlő számára a vásárlás jogát. Ez valóban így van; ugyanakkor mi úgy ítéljük meg, valamilyen hosszabb távon fent kellene tartani a bérlő vásárlási jogosítványát, hiszen elképzelhető a család életében olyan változás, hogy mondjuk, az egyik évben nem tudják megvásárolni az anyagi helyzetük miatt, de az elkövetkezendő időszakban olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy a lakást meg tudnák vásárolni - de addigra esetleg az ön kormányzat a lakást más részére lakottan már elidegeníti. Szeretnék néhány szót szólni a lakbérügyről. Képviselőtársaim előttem már szóltak erről. Mi is benyújtottunk egy módosító indítványt, amely azt célozza, hogy 1994. december 31éig a jelenlegi lakbér eknek maximálisan kétszeresére lehessen emelni a bérleti díjakat. Természetesen mi ezt a javaslatunkat fenntartjuk, de minden olyan módosító indítványt támogatni fogunk, amely a lakbéreket valamilyen keretek közé igyekszik szorítani. Véleményünk szerint ne m elfogadható, és nincs még itt az ideje annak, hogy egy abszolút piaci alapon álló lakbérszabályozás lépjen életbe. Egyszerűen nincsenek beépülve azok a jövedelmek a nyugdíjakba, a bérekbe, amelyek lehetővé tennék azt, hogy egy tisztán piaci lakbérhelyzet jöjjön létre a bérlakások területén. (11.40) Végezetül, igen tisztelt képviselőtársaim, az előttem szóló Katona Kálmán képviselőtársam is említette, és én is szeretném megerősíteni abbéli véleményünket, hogy nagyon fontosnak tartanánk - és ezt módosító in dítványként is megfogalmaztuk , hogy az önkormányzati rendelet megalkotása előtt a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezeteivel érdekegyeztető tárgyalásokat kelljen a helyi önkormányzatnak folytatni. Tisztelt Ház! Sok vita fol yik arról, hogy a civil szervezetek helye és szerepe a magyar demokráciában hol van, milyen feladatokat kell, hogy ellássanak. Mi azt mondjuk, hogy minél előbb tegyük helyére a civil szervezeteket és adjuk meg azt a lehetőséget, hogy az érdekérvényesítés h elyi fórumain részt tudjanak venni. Ez mindenképpen kettős haszonnal járhatna, hiszen egyrészt a helyi önkormányzati rendelet megalkotásában is részt tudnának venni az érdekképviseletek, a Lakásbérlők Egyesülete és a többiek ugyanakkor viszont igen komolya n egyfajta szűrőszerepet is betölthetnének, megakadályozva az irreális rendeletalkotást. Ugyanakkor pedig a másik oldalon ez a lehetőség elősegíthetné azt, hogy a lakosság önszerveződő képessége is fokozódjon, hiszen lenne egy valódi cél, amelynek alapján és amelynek irányában meg tudná szervezni önmagát a lakosság érdekképviselete. Tisztelt Ház! Befejezésül az elidegenítésről szeretnék néhány szót szólni. Nagyon komoly problémát jelent, és nagyon sokan keresnek meg engem a választókerületemben a tekintetbe n, hogy igazságtalannak tartják azt, hogy néhány lakást vagy soksok lakást már nagyon kedvezményes módon a bérlők meg tudtak vásárolni, és azok a bérlők, akik engem megkeresnek, azok különböző tilalmi listákra hivatkozva azt mondják, hogy számukra ez a le hetőség nincs biztosítva. Mi éppen ezért támogatjuk a törvénynek azt az elképzelését, hogy a vételi jog kerüljön törvénybe iktatásra, ugyanakkor azt is szeretnénk elérni, hogy minél kevesebb lehetőség legyen e vételi jog korlátozására. Támogatjuk a törvény tervezetben azt, hogy az elavult, használhatatlan jogszabályok hatályon kívül kerüljenek, hiszen valamennyien tudjuk, hogy a régi jogszabályok alapján már nem lehet, újak pedig, sajnos, még nincsenek. Nagyon szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a laká seladások tekintetében kialakult egyfajta gyakorlat. Ettől a gyakorlattól az önkormányzatok már nemigen tudnak etikusan eltérni, hiszen nagyon nehéz megmagyarázni ugyanazon a településen, ugyanabban az utcában lakó embereknek, hogy az egyik mondjuk 15%ért tudja megvásárolni a lakását, míg a másiktól már 40%ot fognak
