Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ)
79 kérni vételi árként; ez semmiképpen nem mondható etikusnak. Egyébként is az infláció - ami a lakásárak területén lényegesen magasabb, mint az általános infláció - már eleve hátrányosabb helyze tbe hozza azokat a lakókat, akik mondjuk négyöt évvel ezelőtt beadták vételi igényüket, de még a mai napig sem tudtak ezzel az igénnyel élni. Tisztelt Ház! Befejezésül azt szeretném elmondani, hogy mi úgy látjuk - tekintettel a nagyon sok módosító indítvá nyra , hogy talán célszerűbb lett volna, ha a Kormány ezt az egész javaslatcsomagot visszavonta volna, és egy átdolgozott formában nagyon rövid időn belül visszahozná a Ház elé. Ezzel lényegesen le lehetne rövidíteni a parlamenti döntéshozási folyamatot i s, és ugyanakkor egyfajta tisztességesebb és közérthetőbb törvénytervezet kerülhetne a Ház elé, hiszen már korántsem arról a törvénytervezetről beszélhetünk az együttes jelentés alapján, mint amit eredetileg a tárcák benyújtottak. Köszönöm a figyelmüket, é s szeretném felhívni még arra a tisztelt Ház figyelmét, hogy amennyiben a legfontosabb koncepcionális módosító javaslatainkat a Ház nem fogja támogatni, vagy ahhoz hasonló, más képviselőtársaink által benyújtott módosító javaslatokat nem fogja támogatni, a kkor számunkra ez a törvény ilyen formában elfogadhatatlan lesz. Köszönöm. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm. Kétperces reflexióra kér és kap lehetőséget Deutsch Tamás képviselő úr a Fiatal Demokraták Szövetségétől. Felszólaló: Deutsc h Tamás (FIDESZ) DEUTSCH TAMÁS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért kértem kétperces reagálásra lehetőséget, mert Katona Kálmán képviselőtársam Szolnok és Kaposvár példáját említette. Gondolom, nem titok önök előtt, hogy Szolnok városát egy fideszes po lgármester irányítja a Szabad Demokraták Szövetségével együttműködésben. Én nem akartam pontatlan adatokat és információkat elmondani azzal kapcsolatban, amit Katona Kálmán itt a felszólalásában említett, ezért tájékozódtam, tehát nem közvetlenül az ő hozz ászólása után kértem reagálásra lehetőséget. Azt gondolom, hogy ezután valóban alappal mondhatom azt, hogy nem áll messze a csúsztatástól az, amit Katona Kálmán elkövetett. Azt gondolom, hogy természetesen lehet korrekt érveket felsorolni egy módosító indí tvány mellett, azonban az ő érvelése ezt a színvonalat vagy ezt az elvárást nem teljesítette. Tudniillik a helyzet Szolnok városában az, hogy 4000 önkormányzati bérlakás van a városban, és valóban nagyon hosszú előkészítés után dolgozta ki az önkormányzat és fogadta el a képviselőtestület azt a rendeletet, ami lakbéremelést is jelent, egyáltalán a lakbérekkel kapcsolatos rendeletét. Ennek kapcsán egy 40 oldalas tájékoztató csomagot kapott minden önkormányzati bérlakásban lakó bérlő, sőt az egyes önkormányz ati bérlakási övezetekben, lakótelepeken különböző úgyfélszolgálati irodákat is felállított az önkormányzat, amelyeket az elmúlt hetekben már be kellett zárni, lévén nem voltak ügyfelek, akik tájékozódtak volna a lakbérrendelettel kapcsolatban. A 4000 laká s bérlője közül 150 élt panasszal ezzel kapcsolatban. Tehát ha jól látom, ez a szám nem éri el a 4%ot sem, tehát azoknak a bérlőknek a száma, akik panasszal éltek, akik úgy ítélték meg, hogy számukra nem méltányos vagy méltánytalan lenne a megállapított l akbér. Az az átlagos lakbéremelkedés, ami valamennyi, a 4000 önkormányzati bérlakás esetében e rendelet következtében bekövetkezett, az 40%os. Tehát közel sem igazak azok az ijesztő számok, amelyeket Katona Kálmán elmondott. Valóban az történt, hogy egy m odern, huszadik század végi vagy huszonegyedik századi lakbérrendeletet fogadott el Szolnok városa, aminek következtében a konkrét lakbéreket az ott lakók jövedelmi viszonyaira, szociális helyzetére, meg a bérelt lakás helyére tekintettel állapították meg az egyes bérlakásokban. Így természetesen elképzelhető, hogy egy jó szociális helyzetben levő, kiemelkedő jövedelmi viszonyok között élő, a város belvárosában egy nagy önkormányzati bérlakást bérlő bérlőnek a lakbére a korábbi állapotokhoz képest az