Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 12. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szabad György): - FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
742 FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egy félreértés folytá n most a bizottság véleményét mondom el, mert arra készültem fel. ELNÖK (Szabad György) : Melyik bizottságét? FEKETE GYULA, DR. a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: A költségvetési bizottság véleményét. A költségvetési bizottság áttekintett e a törvénymódosító javaslathoz benyújtott 101 módosító indítványt. Az indítványok 41%áról, 41 indítványról úgy vélekedett, hogy tartalmuknak nincs költségvetési vagy pénzügyi vonzata, így ezekről az elsősorban jogi természetű indítványokról nem alakított ki bizottsági véleményt. Kilenc indítványt támogatottság hiányában vagy a bizottsági ülésen elhangzott pontosító vélemények hatására visszavontak az indítványozók. A benyújtott indítványok egynegyedét, 25 indítványt kétharmadnál nagyobb arányban utasított el a bizottság. Mindössze négy indítványt vetett el bizottságunk kétharmadnál kisebb arányban, mely módosítások sorsáról tehát a tisztelt Háznak kell majd döntenie. Általánosságban elmondható, hogy a csődeljárásról, a fölszámolási eljárásról és a végelszá molásról szóló törvényi előírások annyira bonyolultak és sokrétűek, emellett annyira szigorúan és egyértelműen kell fogalmazni, hogy ennek a követelménynek nagyon nehezen tud eleget tenni szakértői háttér nélkül egy leterhelt, más törvényekkel is foglalkoz ó képviselő. Talán ennek is tulajdonítható, hogy bizottságunk nem fogadott el egyetlen képviselői módosító indítványt sem. Az elfogadott 19 indítvány mindegyike kollektív bölcsesség eredménye, mindegyik bizottsági módosító indítvány. Közülük hetet a költsé gvetési bizottság dolgozott ki. A mostani törvénymódosító javaslat szelleme vitathatatlanul a hitelt felvevő gazdálkodószervek pozícióit erősíti, igyekszik olyan helyzetet teremteni, hogy reális keresletet kielégítő, nagyobb tömegeknek munkahelyet biztosít ó cégeket átmenetinek tűnő pénzzavarok miatt ne kelljen végérvényesen felszámolni. A hitelt felvevők javára történő pozícióváltás ütközik a hitelt folyósító pénzintézetek rövid távú érdekeivel, és emiatt érzékelhető a bankok ellenvéleménye. A bizottsági vi tákon részt vett, és szinte mindegyik módosító indítvány megtárgyalásánál véleményt nyilvánított a Bankszövetség főtitkára. A Bankszövetség álláspontja szerint a hitelezők rovására változik a felszámolási eljárásba bevonható vagyoni kör, a fizetési haladék ok időtartama a zálogjoggal terhelt ingatlanok eladásának a feltétele, a felszámolási eljárás költségeinek a növelése. A törvénymódosítás - figyelmeztettek - kihat a hitelezés jövőjére, még több óvatosságra, még nagyobb kamatmargera lesznek kényszerítve a bankok. Az előterjesztők ezekben a vitákban a pénzintézetek hosszú távú érdekeire figyelmeztettek arra, hogy a felszámolási eljárásokkal megszüntetett gazdálkodószervek nagy száma a hitelt potenciálisan felvevők körét az indokoltnál nagyobb mértékben csök kenti, hogy a felszámolástól való félelem miatt egyre több cég lemond az offenzív növekedés lehetőségéről, és tartózkodik a hitelfelvételektől. A biztonságra, a túlélésre irányuló vállalkozói stratégia szükségszerűen lemond a beruházásokról és a munkahelyt eremtésekről, és gyakran irracionális pénztartalékképzésre kényszerül. Csak egy adalék: 1990ben a gazdálkodószervezetek hitelállományának 40%át tette ki ugyanezen szervezetek betétállománya, ma már 64%át. Jelentősen csökken tehát a gazdálkodók hitelfügg ése. Nem szükséges részleteznem, hogy az ilyen pénzügyi autark magatartás a nemzetgazdaságra nézve a jövőben káros lesz, és az sem lehet előttünk kétséges, hogy a pénzintézetekre is hátrányos következményekkel jár, ha a gazdálkodók menekülnek a hitelfelvev ői pozíciótól.
