Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 12. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 10. napja - A csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - POLYÁK SÁNDOR (SZDSZ)
743 Ismételten meg kell jegyeznem, hogy a hitelfelvevőket reprezentáló érdekképviseleti szervezetek, tehát a vállalkozók, gyáriparosok, szövetkezetek képviselői nem jelentek meg a bizottság vitáin, így véleményüket elsősorban az előterjesztők k épviselték. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) Heinz Schemken úr, a Bundestag munkaügyi és szociális bizottságának alelnöke által vezetett delegáció köszöntése ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt tárgyalásunkat folytatnánk, tisztel ettel és megbecsüléssel köszöntöm a díszpáholyban megjelent Heinz Schemken alelnök urat, a Bundestag munkaügyi és szociális bizottsága általa vezetett delegációjának elnökét. (Taps. - Heinz Schemken a díszpáholyban felállva köszöni meg az üdvözlést.) Kíván om, hogy tárgyalásaik sikeresek legyenek, és delegációjának tagjaival együtt jól érezze magát hazánkban. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tárgyalásunkat. Soron következik Polyák Sándor, a Szabad Demokraták Szövetségének képviselője. Felszólaló: Polyák Sán dor (SZDSZ) POLYÁK SÁNDOR (SZDSZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A csődeljárásról szóló törvénytervezethez több módosító javaslatot adtam be. Ezek egy része - darabszámra jelentős része - pontosítás, illetve a folyamatok gyorsítását szol gálta. Ezek egy részét a bizottságok támogatták, más részét nem. Viszont adtam be két olyan módosító javaslatot is, amely az egész csőd- és felszámolási eljárást lényegesen érinti, illetve oly lényegesen érinti, hogy azt elősegíti, gyorsítja, lehetővé tesz i. Az első, amivel foglalkozni szeretnék, a csődeljárás megkezdésének pillanatától érvényes fizetési haladék megadásának, vagyis röviden moratóriumnak a kérdése. A bizottságokban - részt vettem a költségvetési és a gazdasági bizottságban is - e kérdés körü l vita alakult ki, hogy mely az a tétel, illetve az a fizetési haladék, amely érvényesíthető, érvényesíteni kell, meg kell adni, illetve mely az, amelyik nem. Az én szempontom az volt, hogy lehetőleg a fizetéshátralékban lévő k, azaz a hitelezők egyenrangúan szerepeljenek. Azaz a gazdaságban minden hitelező egyenrangban legyen, ha állam, ha bank, ha szállító, ha magánember is az illető. Ugyanis a kormány előterjesztése egy módosító javaslat, a törvényt módosító módosító javasla t volt, amely nem teremtette meg ezt az egyenlőséget. Pontosabban: az államot minden más hitelezővel szemben előnyben részesítette. Milyen állami előny, hitelezési formátumok vannak a csődeljárás időtartamában? Ilyenek a személyi jövedelemadóra vonatkozó d olgok, az áfára vonatkozó dolgok, a tbre, habár most már az önkormányzatok megváltoztatták a dolgokat, de jelentős ráhatással van a társadalombiztosítási önkormányzatokra, az államra. Ezt is idesorolom. A munkanélküliek ellátásáról szóló fizetési témakör vagy befizetési témakör szintén ehhez tartozik. Nem tekintett el a haladék megadásától a bankok vagy pénzintézetek tartozására vonatkozóan, a szállítók és egyéb hitelezők vonatkozásában. Nem találtam különösebb megértést azzal kapcsolatban, hogy nekünk, n ekem, önökkel együtt a törvényhozói munkában a gazdaság szereplőire kell figyelemmel lenni. A gazdaság szereplői ez esetben adósra és hitelezőre bonthatók. Mi az, amiben nekünk döntenünk kellene? Kit védünk, kit támogatunk, vagy mi a Parlament, ha tetszik a Kormány, ha tetszik az egész gazdaság érdeke? Védeni kell a hitelezőt az adóssal szemben, védeni kell az adóst a hitelezővel szemben, illetve nekünk bölcs döntéssel egy olyan lehetőséget kell biztosítani nekik, tehát az adósnak és a hitelezőnek a csődelj árás folyamán - ez általában 90 napos időszakot tartalmaz , hogy együttesen az adóst lélegzethez juttatva, lehetőséget látva a hitelező hiteleinek visszafizetésére, olyan megoldást
