Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
71 fizettek a licit során a bérleti jogért, és most ezek a bérlők majd még a tulajdonjogért külön is kénytelenek fizetni. Tipikus esete annak, amikor egy rókáról két bőrt húznak le. A helyiségekkel kapcsolatos vételi jog biztosításának a jogi megoldása - a lakások értékesítési technikájához hasonlóan - nem megfelelő, végrehajthatatlan, mint már említettem, a kárpótlási, a szövetkezeti vagy a tbönkormányza ti törvényhez hasonlóan. Megítélésem szerint az önkormányzatok egyébként - a lakásokhoz hasonlóan - partnerek lesznek a helyiségek értékesítésében annak ellenére, hogy az elmúlt időben néhány hangulatkeltő újságcikk jelent meg. A nyilatkozatok szerint az ö nkormányzatok akadályozták a helyiség értékesítését. Véleményem szerint mindeddig csak arról volt szó, hogy a törvényi rendezetlenség, a 32/1969. számú kormányrendelet rendelkezései, megkötöttségei, fizetési feltételei nem tették érdekeltté az önkormányzat okat a helyiségek értékesítésében. Minderről azonban nem az önkormányzatok, hanem a Kormány tehetett, amely 1991. április óta késlekedett a lakás- és helyiségbérletre vonatkozó törvényi előterjesztéssel. Ebben a kérdéskörben egyetlen észrevételt azonban mé gis teszek. A törvényjavaslatnak a módosítás szerint történő megszavazása esetén előfordulhat az a furcsa jogi helyzet, hogy amíg az egész lakóépület lakásai a szociális lakásgazdálkodás érdekében tilalmi listára kerülnek, addig az alatta lévő helyiségek m agántulajdonban lesznek. Úgy gondolom, hogy azoknál az épületeknél, ahol a lakások erre a tilalmi listára kerülnek, ott az egész épületet egységesen kezelve, a helyiségek is osztanák a lakások sorsát. Erre is van módosító indítványom. Egyébként ellentmondá sosnak érzem, hogy a vételi jog mellett továbbra is fenn kívánják tartani azt a szabályt, amely szerint a helyiség bérlőinek az önkormányzat 10 évig nem mondhatja fel a bérleti jogot. Úgy gondolom, ha a bérlők vételi joggal rendelkeznek a helyiségek tekint etében, akkor teljesen indokolatlan fenntartani a felmondásra előírt 10 éves korlátot, hiszen a bérlő a legrövidebb időn belül tulajdonossá válhat, és a piaci viszonyoknak megfelelően rendelkezhet a megvásárolt helyiségével. Képzeljék csak azt el, hogy egy település elidegenítésre került helyiségeiben az új tulajdonosok nem kívánnak élelmiszerárusítással foglalkozni, ugyanakkor az önkormányzat az alapellátási feladatainak sem tud eleget tenni, hiszen nincs olyan eszköz a kezében, amellyel bármelyik vállalk ozót, kereskedőt kényszeríthetne arra, hogy élelmiszerüzletet működtessen. Én azt hiszem, hogy egy kicsikét elhamarkodott és átgondolatlan az ilyen jellegű módosításnak ilyen formában történő esetleges elfogadása. Tisztelt Ház! A helyiségek bérbeadásával k apcsolatban mindannyiunk által ismeretes, hogy nagyon sok esetben nem a valódi bérlő használja a helyiséget, hanem az eredeti bérleti díj többszöröséért albérletbe, illetve különböző címeken használatba adja másoknak, és így jelentős haszonra tesz szert a tulajdonos önkormányzatokkal szemben. Ezt a helyiséggazdálkodásról szóló jelenleg érvényes jogszabályok - sajnos - lehetővé teszik. A törvényjavaslat eredeti törekvése az ilyen helyzeteknek a megszüntetése és a tulajdonosi jogok erősítése volt. Nagy meglep etéssel vettem tudomásul, hogy a Kormány támogatja az alkotmányügyi bizottságnak azt a módosító indítványát, hogy a kiskereskedelmi, vendéglátó, illetve fogyasztási szolgáltató tevékenységet folytató bérlő esetében, ha üzletének üzemeltetésére a polgári jo g szabályai szerint szerződést kötött, ne érvényesülhessen az a rendelkezés, hogy a bérbeadó a bérletet felmondhassa hogyha a bérlő a helyiséget, illetve annak 50%át meghaladó részét albérletbe, illetve bármilyen jogcímen használatba átengedte harmadik sz emélynek. Miután az üzlet üzemeltetésére csak a polgári jog szabályai szerint lehet egyébként szerződést kötni, ez azt jelenti, hogy továbbra is fennmaradhat a jelenlegi helyzet és állapot a módosító indítvány elfogadása esetén. Ezért kérem a tisztelt Háza t, fontolja meg az eredeti törvényjavaslathoz általam benyújtott módosító indítványt, amely pontosítani kívánja az eredeti törvényjavaslatot, és azt fogadja el.
