Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A rendkívüli ülésszak megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. az MSZP frakcióvezetője: - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (független)
8 elégedetlenségét, mert ez a Parlament lejáratását, a Parlament imageének vesztését, magának a Parlament súlyának a csorbulását jelentheti, pedig egy parlamenti periódusban akár 5, 10, 15 vagy 20 kormány is - ha sikertelen - válthatta volna magát az elmúlt három évben - úgy gondolom. Tehát nem szerencsés az sem, ha kormányzati szereplők, miniszte rek vagy bárki mások a Parlament épületének ablakából fejezik ki a társadalom felé - mondjuk , hogy győztünk vagy nem győztünk, és milyen módon viszonyul egy adott társadalmi véleménynyilvánításhoz. Tehát alapvetően egyetértenék a kormányzati szándék alap gondolatával. Mégsem értek egyet - és ez indokolja a mostani felszólalásomat. Nem értek egyet, mert ez egy kormányzásra készülő párt programjában kell, hogy szerepeljen, és ha komolyan gondolja, ha ennek az elveit fontosnak tartja - és az előbb felsorolt e lvei miatt tartja fontosnak , akkor kormányzása első évében vegye ezt napirendre. Kormányzatának első évében kezdjen bele egy ilyen munkába, s akkor a szándéka érthető, a szándéka hiteles. Egy kormányzati ciklus utolsó évének nem ez a feladata. Meggyőződé sem szerint tehát ma hatpárti egyeztetést, tízmilliók elköltését és milliárdok elköltésére kötelezettség vállalását a Magyar Demokrata Fórum kormányának nem kellene ráerőltetni az országra. Bízza az intézményrendszer szétválasztását arra a politikai erőre, amely majd 1994ben a társadalomtól támogatást kap. Különösen igaz ez abban az helyzetben, ha a hároméves kormányzati ciklus gazdasági eredményei bizony nagyon negatívak, az előre jelzett gazdasági növekedés értelemszerűen ebből a munkából nem kö vetkezett be. Ilyen helyzetben, pótköltségvetések időpontjában, akkor, amikor az általános forgalmi adót a gyógyszerekre, a villamos energiára kívánják kiterjeszteni, amikor a forgalmi adó kulcsát igen széles körben 610%ra akarják növelni, nem gondolom, hogy ebben az időpontban kell a kormányzatnak egy, a saját maga által készíttetett tanulmányban is összességében a bútorozással és kompenzációs helyek átadásával közel 6 milliárd forintba kerülő beruházásra kötelezettséget vállalni. (15.40) Szeretném elmon dani, hogy kulturális értékeink rendbehozatala is történik ezen elképzelések alapján a budai Várban. Én azt gondolom, hogy a tisztelt Ház minden ilyen típusú kiadást támogathat, még nehéz gazdasági körülmények között is. Magam azonban üzletemberként is rés zt vettem a Vár felújításában, így úgy gondolom, megalapozott véleményem van az ott kialakult helyzetről. Meggyőződésem: nem mindegy, hogy kulturális, idegenforgalmi, tudományos célokra hasznosítjuke ezen épületeket, és újítjuk föl, vagy pedig egy egészen más infrastruktúrát, beruházást igénylő kormányzati munka feltételrendszerét alakítják ki a Várban. Ez több mint kétkét és félszeres beruházási költséget mutat. Meggyőződésem egyébként - a kormányzati előterjesztő anyagban szereplő számok utalnak is rá , hogy ez a 6 milliárdos összeg igencsak alulbecsült. Ez szinte a névérték vagy piaci érték harmadáért megvett ingatlanokat, elképzelhetetlenül alacsony számon kiszámolt cserehelyiségeket tartalmazó százmilliós öszszegekkel térhet el egymástól - úgyhogy ma ga a 6 milliárd is rendkívüli módon alulbecsült. Szükség van tehát a Kormány elköltöztetésére, megfelelő infrastuktúrával elhelyező, modern, európai kormányhivatalok kialakítására - de meggyőződésem szerint egy e célra épített kimondott iroda, a mai irodat echnikának megfelelő új kormányzati központ kialakításával képzelhető csak el. Nemcsak az a 67 milliárd forintos összeg veszélyes ilyenkor, ami a budai Várban való elköltés esetén feleslegesen jelenik meg, hanem azt is tudni kell, hogy a budai Várban lévő létesítmények, amennyiben azok kormányzati hivatali szerepkört töltenek be, a következő évtizedekben - esetleg évszázadban - évente soksok milliárd forintos üzemeltetési többletköltséget is jelent, hiszen ezeknek az épületeknek a belmagassága, ezeknek az épületeknek a kubatúrája egészen más költségeket jelent a légkondicionálásban, a fűtésben, az energiafelhasználásban és minden másban.
