Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A rendkívüli ülésszak megnyitása - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GÁL ZOLTÁN, DR. az MSZP frakcióvezetője: - ELNÖK (Szabad György): - PALOTÁS JÁNOS (független)
9 Ugyanakkor a budai Várra szüksége van a magyar idegenforgalomnak, a magyar vendéglátásnak, a magyar lakosságnak, a fiata loknak, akik oda járnak sétálni. Azt gondolom, hogy Budapest e gyönyörű ékességében a mozgást, a megjelenés lehetőségét, turistáinknak az élményszerzés lehetőségét nem kellene korlátozni azáltal, hogy kormányhivatalokat jelenítünk meg, jelentős területét e lfoglalva ezzel a budai Várnak. Van még egy indoka az előterjesztésnek, amiért, úgy gondolom, mindenképpen szólni kell napirend előtti felszólalásban is. Az indoklás tudniillik valahogy úgy fogalmaz, hogy a magyar történelmi hagyományokat állítanánk helyre , ha a kormányhivatalok a budai Várba költöznének. Ennek természetesen van igazságmagva, hiszen aki a Vár történetét, egyes épületeinek leírását ismeri, tudja, hogy különböző időszakoktól kezdődően különböző célokat - számos esetben kormányzati célokat is - szolgált. Csak éppen tudni kell, hogy más társadalom felé haladunk, és én őszintén hiszem, hogy haladunk előre, és nem a visszatekintésére. Az elmúlt évszázad kormányzata ugyanis a világon mindenhol vagy annak legjelentősebb részén - és Magyarországon is - egy hatalmi típusú kormányzást jelenített meg. Egy hatalmi típusú kormányzásnak történelmileg vagy városképileg igenis megfelelő hely a budai Vár, hiszen a kormányzás jellegét, a kormányról alkotott képet megfogalmazza az, hogyha a történelmi Várban hel yezkedik el a magyar Kormány és annak hivatalai. Európa, a világ - és meggyőződésem szerint az az ország, amelyre mi 1990ben szavaztunk - azonban nem az elmúlt évszázadokat célozta meg a kormányzási munkában sem, hanem a jövő évszázadot vagy a jövő évezre det. Ennek ma, úgy tűnik, legjobban egy szolgáló kormány, egy szolgáltató tevékenységet megfogalmazó államigazgatási szerv felel meg. És ha ennek a képnek a marketingmunkáját szeretnénk kialakítani, a PRjét szeretnénk megfogalmazni, néhány olyan feladatot , amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a társadalom érezze, a Kormány nem hatalmi gyakorlatot folytat fölötte, hanem érdekében egy szolgáltató tevékenységet végez, akkor nem felel meg a budai Vár. Pont ellentétes célokat szolgál. Mindenfajta költségvetési, é pítészeti, idegenforgalmi rendezési tervek által adott indoklásokon túlmenően szeretném ezért elmondani: nagyon hibás döntés lenne - és lehet, hogy a mai kormányzat stílusára jellemző, de meggyőződésem szerint az 1994 utáni politikai erők stílusára nem les z jellemző az a kormányzati munka, amely igényelné a Várban való elhelyezést. Ezért sem javaslom, hogy a Kormány most, utolsó évében döntsön az elhelyezkedés helyéről. Azt hiszem, a jövő kormányzata, a jövő politikája egészen máshol és más stílusú kormányz ati megjelenést fog önmagának megkövetelni és elfogadtatni. Befejezésül szeretném jelezni, hogy ennek a kormányzati elképzelésnek a stílusa bizony utal egy kicsit BősNagymaros kérdéskörére is: az előkészítés módja, az elfogadtatás elvei utalnak arra a - ú gy hiszem, általunk annak idején sem támogatott - kormányzati stílusra, munkára, elfogadtatásra, amely a szakmai kérdéseket nem elemezte, a hatalmi szándékot azonban mindenfajta módon keresztülverte. Zárógondolatként egyetlenegyet emelnék ki a kormányzat s zámára készült tanulmányból. A Kormány a Városépítészeti Tudományos Tervező Irodát kérte fel, hogy mondjon véleményt e rendezési elképzelésről. Természetesen a Kormány a megrendelő és a Kormány az, aki fizet - de sikerült is olyan tudományos testületet, te rvezőintézetet találnia az előterjesztéshez, amely a szándékai szerinti megfogalmazásban válaszolt. Egy tervezőintézet szakvéleményének azt kellett volna tartalmaznia, hogy az üzemeltetési költség hányszorosa, ha a Várban lévő Sándorpalotában helyezkedik el mondjuk a kormányhivatal; azt kellett volna megfogalmaznia, hogy mekkora többletköltség az ottani szükséges telekommunikációs és más infrastruktúra kialakítása; azt kellett volna megfogalmaznia, hogy biztosíthatóke a közlekedés normális viszonyai a bud ai Várban - ahol végre sikerült a közlekedés csúcspontjait kiiktatnunk, hiszen ma korlátozott a behajtási lehetőség ; azt kellett volna elmondani, hogy milyen módon lehet az infrastruktúrát kialakítani. E helyett az szerepel az előterjesztésben, egy
