Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
69 járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végzők, akik korkedvezménnyel mentek nyugdíjba, ezt a védettséget nem élvezik. Ilyen mu nkát végeznek a bányászok, a kohó- és gépipar egyes munkásai, építőiparban, nehéziparban, hajózásnál, MÁVnál, repülésnél dolgozók egy része, és még sorolhatnám azokat a személyeket, akiket ez a javaslat megfoszt attól a lehetőségtől, hogy elővásárlási, il letve elővételi jogukkal éljenek. Természetesen a Szabad Demokraták Szövetsége ezzel kapcsolatos módosító indítványt is előterjesztett, melyben javasoljuk ennek a megkülönböztetésnek a megszüntetését. És ha már a diszkriminatív intézkedésekről beszélek, ne m hagyhatjuk szó nélkül a kényszerbérbeadók helyzetét sem, akikről a törvényjavaslat egyáltalán nem is rendelkezik. Már több képviselőtársam is érintette ezt a témát egyébként. Emlékezzenek arra képviselőtársaim, hogy az 50es években az állam egyszerűen i génybe vette a magántulajdonban lévő ingatlanok egy részét, és oda állami eszközökkel bérlőket költöztetett be, a tulajdonos tiltakozása ellenére. Az elmúlt évtizedek bírósági krónikája sokat tudna mesélni azokról a perekről, amelyek a kényszerbérbeadók és bérlők között folytak. Így mindkét félnek érdeke ezeknek az erőszakkal létrehozott bérleti jogviszonyoknak a rendezése. Megítélésem szerint ezt a kérdést a lakásokkal rendelkező önkormányzatoknak, s természetesen az államnak közösen kell megoldani, hiszen ezeket a kényszerbérleteket az állam hozta létre. Módosító indítványom szerint az önkormányzat köteles lenne öt éven belül gondoskodni a bérlő részére megfelelő cserelakásról. De a feladat megoldásához az önkormányzat lakásonként 700000 forint költségátal ányt igényelhetne az állami költségvetésből. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a 700000 forintért ma nem lehet egy lakást biztosítani a kényszerbérlő részére, de úgy gondolom, hogy nincs akadálya annak sem a módosító indítvány szerint, hogy a kény szerbérbeadó is anyagilag járuljon hozzá a bérlőjének elhelyezéséhez. Gondoljunk arra, hogy egyes állampolgároknak az egész vagyonát elvették annak idején különböző törvényekkel, mégis most a Parlament által megszavazott kárpótlási jegy alapján csak részle ges kárpótláshoz jutottak. Ezért úgy gondolom, hogy ha néhány esetben szükséges lesz, és a kényszerbérbeadó érdeke különösen megkívánja, akkor legyen lehetőség arra, hogy ő is anyagilag hozzájárulhasson a bérlő elhelyezéséhez. Egyébként a 700000 forintos á talányösszeg arra fogja ösztönözni az önkormányzatokat, hogy mielőbb oldják meg a kérdést, ne várjanak öt évig, hiszen mindnyájan tisztában vagyunk azzal, hogy az országban lévő infláció miatt a 700000 forint milyen értéket fog képviselni feltehetően öt év múlva. Most szeretnék néhány szót ejteni - egyébként a módosító indítványom ezeket tartalmazza - a bérleti jog néhány, általam lényegesnek tartott eleméről. A tervezett új szabályozás szerint az önkormányzati lakásoknál a lakásbérleti jog folytatására a b érlő halálakor állandó jelleggel a lakásban lakó házastársa, gyermeke és szülője lenne csak jogosult. A javaslat szerint a bérlő részére a bérbeadó hozzájárulása nélkül csak ugyanebben a szűk személyi körben teszi lehetővé, hogy a lakásába más személyt bef ogadjon. Úgy gondolom, hogy ez a szabályozás elfogadhatatlan. Az egyeneságbeli rokonok vonatkozásában mindenképpen bővíteni kell a személyi kört. Gondoljunk csak arra, hogy a jelenlegi lakáshiányban három, néha időnként négy generáció is él egy fedél alatt . Ezért megítélésem szerint az egyeneságbeli rokonok részére lehetővé kell tenni a lakásbérleti jog folytatásának lehetőségét, illetőleg azt, hogy a bérlő esetleg nagyszülőjét vagy unokáját magához fogadja az önkormányzat hozzájárulása nélkül. Néhány szó a lakbérekről is. A törvényjavaslat megengedi: az önkormányzat egyoldalúan, önkormányzati rendelettel szabályozza az önkormányzati lakások bérét. Ezzel kapcsolatban képviselőtársaim különböző, egymásnak ellentmondó módosító indítványokat adtak be. Egyesek s zabályozni kívánták az emelés
