Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
66 Tisztelt Országgyűlés! Azt hiszem, a felhozott példák bizonyítják, hogy sok szor a részleteken múlik maga az egész. Én bízom abban, hogy a részletkérdésekben sikerül olyan megoldásokat találnunk, hogy az egész is jó és elfogadható lesz. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönö m. Szólásra következik Török Ferenc a Szabad Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Török Ferenc (SZDSZ) TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ) Köszönöm a szót, Elnök Úr. Tisztelt Ház! A Kormánynak 1991. április 31éig kellett volna előterjeszteni a lakás- és nem lakáscélú helyiségekről szóló törvényjavaslatot, azonban ezt nem tette. 1991 őszén egy napilapban egy vicc jelent meg. Két kormánypárti beszélget, azt mondják egymásnak: "Hát a jövő évben még elkobozzuk a volt üzemi párttitkárok horgászstégeit, s aztá n jöhet a lakáskérdés." Ma már tudom, hogy ez nem is volt igazán vicc. Most az egyik szemem sír, a másik nevet. Sír már, mert több mint egy éve végre benyújtotta a Kormány a lakás- és nem lakáscélú helyiségek céljára szolgáló helyiségekről szóló törvényjav aslatát, de a Parlament még mindeddig nem hozott döntést ebben a kérdésben. Nevet pedig azért, mert végre elindult a részletes vita, és talán még a nyári parlamenti szünet előtt mégiscsak lesz lakástörvény. Hogy milyen lesz az, az tisztelt képviselőtársaim tól függ, illetve attól, hogy a beterjesztett törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok közül melyek lesznek azok, amelyeket önök elfogadnak vagy elutasítanak. Felszólalásomban most szeretnék szólni a következőkről: az SZDSZnek a törvényjavaslath oz benyújtott módosító javaslatainak fogadtatásáról; a lakások és nem lakáscélú helyiségekkel kapcsolatos vételi jog kérdéséről; a kényszerbérbeadókról; néhány szociális jellegű kérdésről, ezen belül kik és hogyan folytathatják a bérleti jogot, ki és kit f ogadhat be a lakásába az önkormányzatok hozzájárulása nélkül; a korkedvezményes nyugdíjasokról; a kerületek és a főváros viszonyáról; végül arról a módosító javaslatról, amely megindítaná az önkormányzati lakásépítést. Valamennyi párt felvette a programjáb a a lakásépítésnek a szükségességét, azonban konkrét programot a politikai erők mind a mai napig nem tudtak felmutatni. A koalíciós pártok egyik vezéregyénisége kalapozást ígért a régi Nemzeti Színház helyén, és így kívánta az ifjúságot lakáshoz juttatni. Akarom mondani, a magyar úton állók, a magyar úton járók is célul tűzik ki a lakásépítést, és mindjárt száz négyzetméter körüli lakások megépítéséről álmodoznak, minden konkrét és anyagi háttér nélkül. A Kormány a várt és eddig titkosan kezelt nemzeti laká skoncepció helyett 1038as szám alatt május 21én kelt határozatával már eljutott odáig, hogy megszabta a lakásgazdálkodás átalakításával összefüggő kormányzati feladatokat. Maga a határozat, amely 20 pontból áll, úgy fogalmaz; javaslatokat kell tenni, vél eményezni kell, vizsgálódni kell, és ezekbe a vizsgálódásokba be kell vonni a lakásügyi érdekképviseleteket is. Erre csak azt tudom mondani, bravó, hogy eddig eljutottunk. Az egész feladat meghatározásában azonban mégis van két érdemi döntés. Az egyik a ha tározat 1/e pontja szerint: kezdeményezni fogja a Kormány a helyi adókról szóló törvény olyan módosítását, amely feljogosítja az önkormányzatokat a magántulajdonú lakások nem lakáscélú hasznosítása esetén adó kivetésére. Hogy ez sérti a magántulajdont és a lkotmányellenes, ez csak egy dolog. Ennek
