Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 7. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke:
641 helyzet - amire képviselőtársam már az előbb az alkotmányügyi bizottság előadójaként is utalt , ho gy bizony mi magunk is, akik végigküzdöttük ezt a közel kétéves tárgyalássorozatot és előkészítést, és mindazok, akik a hatpárti tárgyalásokon részt vettek, tudják nagyon jól, hogy ezen tárgyalások eredményének a megtartása, ennek a konszenzusnak a fenntar tása kulcsfontosságú feladat, és ezért javasoljuk és ezért kérjük mi, akik ezeken a tárgyalásokon részt vettünk, és az emberi jogi bizottságnak a tagjai is, hogy a hatpárti konszenzust minden körülmények között vegye figyelembe a tisztelt Ház és támogassa. Erre azért van szükség, mert mi magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy ez a törvény természetesen nem támadhatatlan, és biztos, hogy nem lesz tökéletes. Biztos, hogy lesznek olyan passzusai, amelyek egyébként a gyakorlati életben talán majd nem fogják me gállni a helyüket, amelyekről ki fog derülni, hogy nem volt mögöttük az a kellő előrelátás, ami talán szükséges lett volna ahhoz, hogy mindent tökéletesen kitaláljunk, de természetesen vállalva ezt a kockázatot, azt hiszem meg kell tennünk ezt a lépést, me rt valóban egyszerűen nincs előképe a törvénynek, nincs modellje, nincs példája. Egy olyan kísérletbe vágott most bele a magyar Parlament, aminek nemigen találunk mintáját. Ezért van az - még egyszer mondom , hogy mi itt próbáltuk vállalni ennek a rizikój át és ennek a kockázatát is, hogy talán majd az élet pár év múlva rámutat arra, hogy a törvény néhány passzusa akár megváltoztatásra kell, hogy kerüljön, és lehet, hogy majd később - még egyszer mondom - a gyakorlati élet hozzásegít minket ahhoz, hogy hozz áigazítsunk bizonyos részeket a törvényben ahhoz, amit kialakít a valóság körülöttünk. De még egyszer szeretném hangsúlyozni, úgy gondolom, hogy mindenképpen támogatnunk kell a hatpárti konszenzuson alapuló módosító javaslatokat. Többek között azért is, me rt ezeknek jelentősége van abból a szempontból is, nemcsak azért, mert egyes pártok ragaszkodtak hozzá, hanem mert nagyon sok olyan részlet van ezekben a javaslatokban, amelyeket kifejezetten a kisebbségi szervezetek, a hazai kisebbségeknek a képviselői ké rtek a törvényhozóktól, és azok közül mi azokat a kéréseket, amelyek szakmailag teljesen tarthatatlanok voltak, vagy támogathatatlanok, természetesen nem támogattuk. De azokat, amelyeket minimális módon is el tudtunk fogadni, azokat igyekeztünk beépíteni a törvénybe. Így - még egyszer mondom - előállt természetesen egy olyan helyzet, hogy az alkotmányügyi bizottság bizonyos megfontolásokból, bizonyos jogi megfontolásokból egyes kérdéseket például nem támogat, más kérdéseket mi más megfontolásokból viszont t ámogatunk. Egyébként nem olyan drámaian nagy ezeknek az indítványoknak a száma, de négyöt helyzetben előáll majd az a szituáció, hogy a bizottságok véleménye ellentmondásos lesz, de hát ezt majd a Parlament bölcsességére bízzuk, hogy hogyan oldja fel. Még egyszer mondom, mi a hatpárti megegyezést tudjuk támogatni. Egyébként Hack Péter felvetéseire én most érdemben nem akarok válaszolni, mert nem hiszem, hogy végül is most itt a szavazás előtti fázisban van értelme ezeket megvitatnunk, csak érzékeltetésül e gy kérdésre hadd mondjak annyit, amiről a Péter beszélt, hogy egy javaslat, ami a 148. pontban szerepel az alkotmányügyi bizottság részéről, és amiről ő egyébként szerintem helyesen beszélt itt a problémát vázolva, hogy a magyar állampolgár és a választópo lgár terminus használata között milyen különbség van. Csak például arra hadd hívjam fel a figyelmet, hogy egyébként a hatpártiban is választópolgár szerepel. Tehát amiről az alkotmányügyi bizottság beszél, annak egyébként egy része már beépült a hatpárti j avaslatokba, és hát mi magunk is a választópolgár mellett tettük le a voksot. Tehát ebből a szempontból a Péter az eredeti szövegről beszélt, amit közben már rég megváltoztattunk a módosító indítványokkal, a Fővárosi Bíróság valóban maradt, de még egyszer mondom, az egy más kérdés. A mi álláspontunk szerint ez megintcsak egy tartható része a törvénynek. Ugyanis így is, úgy is az Országgyűlésnek kell a megfelelő módozatban dönteni majd akkor, hogyha valóban hozzá fordul 1000 választópolgár azzal a kéréssel, hogy kisebbségként szeretné magát definiáltatni. (19.40)
