Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 22. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 2. napja - A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitájának folytatása - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szabad György): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
65 mindenki, aki a lakástörvény vitájába bekapcsolódott, kifejtette véleményét az általános vita során. Magam is ezen képviselők közé tartozom. Így a tárgyban most nem kívánok részletesen szólni. Csak emlékeztetőül említem meg, hogy jelenlegi viszonyaink között a meglevő bérleti szerződések, és elsősorban az önkormányzati lakások tekintetében a korlátozott lakbér híve vagyok. Az együttes jelentés 17ös szám alatt regisztrált javaslatommal lakbéremelési stop bevezetését indítványozom, azaz javaslom kimondani; "A törvény hatálybalépésekor fennálló lakásbérleti szerződés eseté n az önkormányzati lakás bére 1994. december 31éig nem haladhatja meg a lakásra 1992. január 1jén érvényesen fennálló, vagy annak hiányában kiköthető lakbér felével megemelt mértékét." E lakbéremeléskorlátozó javaslatomat az alkotmányügyi é s a szociális bizottság is támogatja. Bízom abban, hogy sikerül megszereznem a Kormány egyetértését is. E témakör kapcsán hangsúlyozom, hogy míg a meglevő bérleti szerződéseknél a bér korlátozását szükségesnek tartom, addig ezt a jövőben keletkező bérleti szerződéseknél nem tartom indokoltnak, a magántulajdonú lakások kapcsán pedig a jövőben keletkező bérleti szerződések tekintetében - ideértve az 1989. január 1je után keletkezett szerződéseket is - a piaci bér szabad érvényesülésével értek egyet. Meggyőző désem, hogy csak egy differenciált szabályozás alkalmas a lakbérek kérdését az élet kívánalmaihoz igazítani, és csak egy ilyen szabályozás alkalmas a széles tömegek szociális helyzetét és teherbíró képességét, továbbá a szabad piac jövőbeli perspektíváit a keresztényszociális gondolat és empátia jegyében kölcsönösen figyelembe venni, illetve érvényesülni engedni. Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársam terjesztett elő olyan tartalmú módosító indítványt, melynek tartalma szerint az a célja, hogy az erede ti törvényjavaslat szabályait bővítse, és olyan kérdéseket is szabályozzon, melyeket az eredeti előterjesztés nem rendezett. Általában magam is egyetértek azzal a kritikával, hogy a törvényjavaslat néhány kérdést indokolatlanul nem, vagy csak túlzottan héz agosan szabályoz. Ilyen kérdéseket én is felvetettem több módosító javaslatomban. Ezek köréből két területet emelek ki. Egyrészről a bérlőtársak egymás közti viszonyának szabályozását. Közelebbről azt, hogy biztosíttassék jogvédelem az egyik bérlőtársnak a másikkal szemben az együttélési viszonyok megsértése esetére. Másrészről pedig ilyen terület a házasság felbontásának az a lakásjogi következménye, hogy a házasság megromlásában vétlen, de a családjogi, gyermekelhelyezési okok folytán mégis a lakás elhagy ására kötelezett volt házasfelek elhelyezéséről a törvényi szabályozás megfelelően gondoskodjék. (10.40) Nagyon lényegesnek tartom ezekben a kérdésekben a megfelelő szabályozás kialakítását, mert ezek hiányában joghézagot teremtünk, mely mögött az önkényes kedés hódíthat tért. Végezetül még egy részkérdésről szeretnék szólni a lakásokat érintő vételi joggal kapcsolatosan. Úgy gondolom, hogy e tekintetben a Kormány előterjesztése már eleve kellő mértékben kidolgozott és jó javaslat volt, mely csak kismértékbe n szorul utólagos módosító javaslatokkal kivitelezendő korrekciókra. Így helyesen tartalmazza az előterjesztés azt, hogy a vételi jog gyakorlása során a bérlő vevők számára, ha kívánják, legalább 25 éves részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. Itt is van azonban egy kiskaput eredményező joghézagteremtési hibalehetőség. Nevezetesen, ha a törvény nem írja elő a szerződés megkötésekor fizetendő vételárelőleg legmagasabb mértékét, annak irreálisan magas meghatározása is lehetségessé válik, mellyel a rész letfizetési kedvezmény gyakorlatilag illúzióvá foszlik. Egy példával megvilágítva: a szerződés megkötésekori vételármaximum előírása nélkül azt is mondhatja az önkormányzat - mondjuk - ötmillió forintos vételárú lakáseladásnál, hogy kérem szépen egy öszsze gben fizetendő 4800000 forint, a maradék 200000 forintra pedig adok 25 évi részletet. Azt hiszem, hogy senki nem akar biztosítani a törvénnyel szemben egy ilyen kijátszási lehetőséget. Ezért képviselőtársaimnak figyelmébe ajánlom az együttes jelentés 262. pontja alatt regisztrált azon javaslatomat, mely szerint a vételárelőleg a vételár teljes összegének 15%át nem haladhatja meg. E javaslatomat az alkotmányügyi bizottság támogatja.
