Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 7. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - FODOR GÁBOR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke:
640 - egyszerűen a megállapodásra hivatkozva - támogatni fog, amely javaslatok szakmailag valószínűleg nem helytállók. Köszönöm s zépen a figyelmüket és a türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt tárgyalásunkat folytatnánk, engedjék meg, hogy tisztelettel, szeretettel és megbecsüléssel köszöntsem e fontos törvény hatá rozathozatala alkalmából vendégként a plenáris ülésen megjelent képviselőit a hazai kisebbségeknek, a hazai és a határon túli magyarság kiemelkedő személyiségeit, a budapesti diplomáciai kar megjelent személyiségeit. Köszönjük, hogy e nevezetes alkalommal velünk vannak. (Nagy taps.) Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tárgyalásunkat, és megadom a szót Fodor Gábornak, az emberi jogi, kisebbségi bizottság elnökének. Felszólaló: Dr. Fodor Gábor, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke FODOR GÁB OR, DR. az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság elnöke: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Én is szeretnék néhány szót mondani így a törvény tárgyalásának a befejezésével, a szavazás előtt a tisztelt Ház plénuma előtt. Először is én is szeretném kiemeln i a törvény jelentőségét és fontosságát, mint ahogy Hack Péter, az alkotmányügyi bizottság előadója tette előttem. Azt hiszem, erről sokat beszéltünk, de most a szavazás előtt nem árt egy picit újra emlékezetükbe idézni azt, hogy egy olyan törvényjavaslat fekszik most előttünk és vár a szavazatainkra, amelynek ügye már évek óta húzódik a magyar Parlament előtt, és amelynek előkészítése nagyonnagyonnagyon sok munkát vett igénybe, és amelyre valóban figyel egyfelől a magyar közvélemény, a hazai kisebbségi s zervezetek, a határon túli magyarság, és figyel a nemzetközi közvélemény, az európai közvélemény is. Tehát a fontossága nagyon nagy ennek a javaslatnak, és többek között a hosszadalmas előkészítést is ennek a súlya okozta, az a súly, ami ránehezedett az el őkészítők vállára, és végül is ránehezedett magára az egész mechanizmusra, aminek eredményeként formálódott az a törvény, amely most előttünk áll. Ez az előkészítés, amiről beszéltem, említettem, hogy hosszú volt, és azt is mondhatom, hogy szinte kevés pél dával találkozunk a magyar Parlamentben olyan mélységű előkészítéssel, amellyel ez a törvényjavaslat a Ház elé került. Szeretném felhívni a jelen lévő képviselők figyelmét, hogy hosszú minisztériumi előkészítés előzte meg a törvény beterjesztését, azon túl , hogy a hazai kisebbségi szervezetek a törvényelőkészítés folyamatában egy idő után aktívan vettek részt a kisebbségi kerekasztal révén, majd önállóan is. Ezen túl az emberi jogi bizottság egy külön albizottságot hozott létre, amely albizottság szakértők bevonásával dolgozott a törvény előkészítésén és a pontos konszenzus kimunkálásán, ami mögötte nyugszik. E jogi szakértőknek a munkába bevonása - akiket a hat párt delegált egyébként, és akik a kisebbségi szervezetek szakértőivel együttesen vettek részt a z albizottság ülésén - nagyon nagy mennyiségű szakértői anyagot, több mint 1500 oldalnyi szakértői anyagot készítettek a törvényhez, amely egyébként az emberi jogi bizottságnál elérhető, és magát a törvényt előzetesen az Európa Tanácsnak is megküldtük véle ményezésre, amely Európa Tanács kritikai megjegyzések mellett alapvetően pozitívan nyilatkozott a törvényről, s amely törvényt végül is az európai joggyakorlatban is egyedülállónak, progresszívnek és előremutatónak ítélt meg. Ezek után, miután ezeket a tár gyalásokat lefolytattuk, a kisebbségi szervezetek és a kisebbségi kerekasztal bevonásával folytatódott az a bizottsági munka, aminek tulajdonképpen ma értünk a végére, és amely bizottsági munkán próbáltuk a különböző indítványokat megtárgyalni. Közben - mi közben a bizottsági munka folyt - történt meg az, amire ugyancsak Hack Péter is utalt az előzőkben, nevezetesen hatpárti egyeztetések is folytak az ügyben, hogy végig tudjuk tartani azt a célkitűzésünket, hogy a hat párt konszenzusán nyugodjon ez a törvény , hiszen akkor van értelme egy ilyen törvényt meghozni, hogyha ki tudjuk alakítani ezt az egyetértést és ezt a konszenzust. Örömmel mondhatom azt, hogy természetesen számtalan kérdésben nézeteltérés volt köztünk, és számtalan kérdésben most sem értünk egye t, de döntően az összes kardinális kérdésben kialakult ez a konszenzus, sikerült megteremteni ezt a nagyon nehéz egyensúlyt, és többek között ezért van az a
