Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 7. szerda a nyári rendkívüli ülésszak 8. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szabad György): - HACK PÉTER, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság előadója:
638 fogja, az alkotmányügyi bizottság pedig nemlegesen foglal ilyen esetekben állást. A bizottság tisztelettel arra szeretné kérni a Házat, hogy vegye figyelembe az alkotmányügyi bizo ttság nemleges javaslatát még akkor is, ha az előterjesztő támogat egy javaslatot és az emberi jogi bizottság támogatja. Három pontban szeretném példákkal illusztrálni, hogy miért került erre sor. A legfontosabb ilyen jelentési pont a bizottsági jelentés, együttes jelentés 149., illetve 148. pontja, ahol az alkotmányügyi bizottság a hatpárti konszenzussal szemben más javaslatot támogat. Itt arról van szó, hogy a törvényjavaslat 68. §ának (1) bekezdése felsorolja, hogy ennek a törvénynek az alkalmazásában m ely népcsoportok tartoznak a törvény hatálya alá. A felsorolás tartalmazza a bolgár, a cigány, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán népcsoportot. Tehát azok után, hogy az Országgyűlé s elfogadja ezt a törvényt, a fent említett, az előbb felsorolt népcsoportok kisebbségi népcsoportként ezen törvény hatálya alá tartoznak. Arra az esetre is rendelkezést tartalmaz a törvény, hogy mi van azokkal a népcsoportokkal, akiket az imént nem sorolt am fel, akiket az (1) bekezdés nem tartalmaz. A (2) bekezdés előírja, hogy ha az itt fel nem sorolt népcsoportok közül valamelyik kisebbségi jogokat kíván szerezni, a törvény hatálya alá szeretne kerülni, akkor 1000 aláírással egy úgynevezett kedvezményes eljárást kezdhet, 1000 tagja ennek a kisebbségnek kezdeményezheti, hogy őrájuk is vonatkozzon a törvény. A véleményeltérés ott fedezhető fel, hogy a hatpárti módosító indítvány és ehhez kapcsolódóan az emberi jogi bizottság két kritériumot az alkotmányügyi bizottságtól eltérően fogalmazna meg. Az első kritérium, hogy ez az 1000 fő állampolgár legyen vagy választópolgár? Ha állampolgárról beszélünk, a csecsemőtől fogva mindenki beletartozik az 1000 főbe, ha választópolgár, akkor csak a 18 éves kort meghaladó , választójoggal rendelkező polgárokat értjük ez alatt. Az alkotmányügyi bizottság nyilvánvalóan nehezebbé teszi ezzel a javaslattal a regisztrációt a törvényalkotás szintjén, de a gyakorlat szintjén rendkívül sok vitát kíván elkerülni. Mi történik akkor, ha van 1000 fő aláírása, és utána elkezdik vitatni, hogy az aláírások között szerepel kétéves, hároméves gyermekek aláírása, tudnake írni, nem tudnak írni, borzalmas vitákra, visszaélésekre ad ez okot. Ezért javasoljuk, hogy az alkotmányügyi bizottság szö vegét egyszerűen a törvény végrehajthatósága érdekében támogassa a Ház. Vita van abban is, hogy ez az 1000 fő hova nyújtsa be a kezdeményezését. Az alkotmányügyi bizottság a jogrendszer épsége érdekében azt javasolja, hogy az 1000 választópolgár aláírását az Országgyűlés elnökéhez nyújtsák be, és az egész eljárásra a népi kezdeményezésre vonatkozó törvény előírásait alkalmazzuk. Tehát itt egy kedvezményes népi kezdeményezésről van szó. Minden más népi kezdeményezésnél 50000 vagy 100000 aláírásra van szükség , itt 1000 is elegendő, 1000 választópolgár aláírása és utána a népi kezdeményezés szabályait alkalmaznánk. Az emberi jogi bizottság azt javasolja, hogy az 1000 állampolgár aláírását a Fővárosi Bírósághoz nyújtsák be, ami azért teremt óriási káoszt, mert a Fővárosi Bíróság a hatályos jogrend értelmében nem tud mit kezdeni ezzel az 1000 aláírással. Nincs semmiféle jogi előírás, hogy ezek után mi történjen, milyen eljárásban, ki, hogyan hozzon döntést. Tehát tulajdonképpen ha benne lenne a törvényben az ember i jogi bizottság hat párt által támogatott javaslata, akkor egy ilyen kezdeményezés megrekedne abban a pillanatban, ha valaki elkezdené összegyűjteni az aláírást és benyújtaná a Fővárosi Bírósághoz, mert a Fővárosi Bíróság tehetetlenül állna az üggyel kapc solatban. Azért beszéltem erről a pontról ilyen részletesen, mert az alkotmányügyi bizottság ülésén a Kormány képviselője jelezte, hogy a Szocialista Párt nem szavazza meg a törvényt, ha ebben a pontban a Kormány nem támogatja az emberi jogi bizottság véle ményét. Szeretném, ha
