Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1993. évi költségvetésével összefüggő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke, előadó:
549 Köszönöm szépen. Kérdezem: kíváne a vitában még valaki felszólalni? Senki nem jelentkezett felszólalásra, í gy a részletes vitát lezárom. Kérdezem Isépy Tamás államtitkár urat: kíváne válaszolni az elhangzottakra? ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Nem, határozathozatal előtt. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Határozathozatal előtt. Köszönöm szépen . A határozathozatalra jövő heti ülésünkön kerül sor. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1993. évi költségvetésével összefüggő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Soron köve tkezik a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1993. évi költségvetésével összefüggő, a működést elősegítő intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat vitája és határozathozatala. A költségvetési bizottság előterjesztését 12179es számon kap ták kézhez. Most megadom a szót Soós Károly Attila képviselő úrnak, a költségvetési bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának. Soós Károly Attila, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke, a napirendi pont előadója SOÓS KÁROLY ATTILA, a k öltségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke, előadó: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az elmúlt év végén és ez év elején foglalkoztunk a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak szabályozásával. Az erről hozott törvény keretében a műk ödési költségvetést a társadalombiztosításra nézve 13 milliárd 156 millió forintban állapította meg a Parlament. Ez tehát működési költségvetés, ez nem a nyugdíjak fedezetét és más ellátások fedezetét szolgálja, nem az egészségügyi ellátás finanszírozását, hanem magát a működést, a szervezet működését, az ezzel kapcsolatos kiadásokat fedezi. Ennek a működési költségvetésnek, mint ahogy általában egy költségvetésnek, van egy tartaléka. Ez a tartalék 366 millió forint értékben került megállapításra. Ennek a 3 66 millió forintos tartaléknak a nagyobbik részét, 300 millió forintot az Országgyűlés a törvényben megkötött azzal, hogy ez csak akkor kerülhet fölhasználásra, hogyha majd megalakulnak a társadalombiztosítás önkormányzatai, és a két önkormányzat egybehang zóan kéri az Országgyűléstől ennek a tartalékrésznek a fölszabadítását. Ezt a rendelkezést az Országgyűlés azért hozta, mert amíg a társadalombiztosítási önkormányzatok meg nem alakultak - és erre csak nemrégiben került sor , addig a feladataikat ideiglen es jelleggel az úgynevezett felügyelő bizottságok bonyolították le, amelyeknek a helyzetből következően nem volt teljes följogosítottságuk arra, hogy a társadalombiztosítás működését minden vonatkozásban irányíthassák, az igazi legitim vezetés azzal alakul t meg, hogy az önkormányzatokat megválasztották és azok maguk létrejöttek. Miután ez az önkormányzati rendszer megalakult, az önkormányzatokban indokolttá vált, hogy a tartalékot az Országgyűlés fölszabadítsa. Amikor a társadalombiztosítási önkormá nyzatok vezetői az ügyben az Országgyűlés szociális bizottságának az elnökéhez és költségvetési bizottságának az elnökéhez fordultak, akkor azt is fölvetették, hogy valóban vannak olyan költségemelkedések és többletköltségek a társadalombiztosítás igazgatá si működésében, amelyek indokolttá tehetik a kérdéses tartalékok fölhasználását.