Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP)
54 A felsőoktatás társadalom általi külső értékelésére feltétlenül szükség van; a képzés, a továbbképzés értékelésében, elfogadásában ugyanakkor a gyakorlati élet képviselőinek kell, hogy legyen kompetenciája és nem kizárólag a fokozattal rendelkező okt atóknak és kutatóintézeti munkatársaknak, képviselőknek. Elég furcsa, hogy a felsőoktatás tevékenységének akkreditálásában a minősítettek számát tekintve negyedakkora kutatóintézeti hálózat ugyanakkora, ugyanannyi tagot delegálna, mint a felsőoktatás. Az a kkreditációs bizottságnak tehát nem csak és nem elsősorban a doktori programokkal kell foglalkoznia, hanem az intézményi képzés egészével. Én úgy gondolom, hogy ez természetes igény. Tisztázandó a felsőoktatásban való tanulás joga. Egyfelől ezt deklaráljuk , másfelől viszont felvételi követelményekről beszélünk, ami természetesen helyes, illetve felvételi keretszámokat állapítunk meg. Ez az ellentmondás mindenképpen feloldandó. Támogatom a hallgatóság legfeljebb egyharmados részvételét az intézményi tanácsok ban. Tudva azt, hogy a bejáratott rendszerekben nem szokásos ilyen mértékű hallgatói részvétel, de jelen átmeneti periódusunkban a hallgatóság igenis progresszív szerepet játszik, egyúttal ők azok, akik az egyetemeket megvédhetik és megvédik a külső negatí v behatásoktól - itt nem feltétlenül a politikai behatásokra kell gondolni. A nemzetközi programok, támogatások célpontja is valójában valahol a hallgatóság. Bízva az e tárgykörben a kulturális bizottságban, illetőleg a tárca képviselőivel kialakult konstr uktív együttműködés folytatásában, utalva ugyanakkor a szakma már ecsetelt várakozására, kérem, hogy a szükséges módosításokkal a Ház mielőbb fogadja el ezt a törvényt. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következ ik Mizsei Béla képviselő úr a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjától. Felszólaló: Dr. Mizsei Béla (FKgP) MIZSEI BÉLA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedtessék meg nekem, hogy néhány szót szóljak arról, hogy hogyan is született meg az az elv, hogy a tanítás ingyenes. Persze ezt az követte, hogy nem tanulhat mindenki, hanem csak az, aki a felvételi vizsgán átesett. 1945. augusztus első felében Balatonlellén a MEFESZ és az akkori ifjúsági szervezetek konferenciára gyűltek össze, és a NÉKO SZ ott terjesztette elő ezt az elvet, mondván: ha mindenki tanulhat, az közérdek. A társadalomnak érdeke az, hogy igen sok művelt, tanult ember legyen. Sajnos, ezt az az intézkedés követte, hogy nagyon komoly felvételi vizsgától tették függővé: ki az, aki egyetemre mehet. Hogy őszinte legyek, ezek a felvételi vizsgák nem a legsikerültebbek, illetve nem tükrözték a tehetségeket. Én három csoportra osztanám azokat a fiatalokat, akik az érettségi után egyetemre mennek. Az első csoportba tartoznak azok, akik el méletileg és gyakorlatilag is kitűnők. Ezek bejutottak az egyetemre. A második csoportba teszem azokat, akik elméletileg kitűnők, de gyakorlatilag majdnem nullák. Sajnos, nagyon sokan bejutottak az egyetemre. A harmadik csoportba sorolom azokat, akik elmél etileg közepesek, illetve megfelelnek a követelményeknek, és igen jó gyakorlati érzékük van. A gyakorlat is tehetség. Ezek, sajnos, nem jutottak be az egyetemre. A gazdasági pályákon - akár a mezőgazdaságban, akár a kertészetben - azt tapasztaltam, hogy ne m volt elegendő komoly, rátermett, képzett ember, és nagyon sokszor azt tapasztaltam, hogy kitűnő diplomával rendelkezők a gyakorlati életben úgy léptek, hogy arról jobb nem beszélni. Éppen ezért én nagyon jónak tartanám, ha a felvételi vizsgákon - amelyek et sajnos nem sikerült
