Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP)
55 kiküszöbölni, legalábbis egyelőre - ezek a szempontok irányítólag hatnának a felvételi vizsgáztatókra. Én már akkor is tiltakoztam az ellen, hogy ingyenes legyen a tanítás. Hivatkoztam arra, hogy a Horthyrendszerben aki kitűnő tanul ó volt, de a szülei jó gazdasági körülmények között voltak, nem kapott tandíjmentességet. Aki viszont szegény sorsú volt, az tandíjmentességet kapott. Engedtessék meg, hogy rávilágítsak arra, hogy 1940től 1945ig Magyarországon nagyon sok szegény sorsú, t ehetséges fiatal végzett. Megmondom őszintén, ezek építették fel Budapestet. Ezek dolgoztak a metrón és nagyon sok helyen, ahol a tehetségre és jó gyakorlati érzékre szükség volt. Ugyanakkor a közepesek, akik megfeleltek a követelményeknek, ha szegénységi bizonyítványt tudtak szerezni, féltandíjmentességet kaptak, ha nem is voltak kitűnőek, de pénzéért tanulhatott mindenki, aki az egyetemi követelményeknek megfelelt. Most is hangsúlyozni kívánom: tanszabadság addig nincs és nem is lesz, amíg azok, akik megf elelnek a követelményeknek, de nem kitűnők, pénzükre nem tanulhatnak. Éppen ezért - hogy úgy mondjam - szívügyemnek tartottam a felvételi vizsgák eltörlését nagyon sok karon, de ha ez egyelőre nem lehetséges, akkor jó lenne, ha egyszer eljutnánk odáig: aki tanulni akar, és megfelel a követelményeknek, ha nem is kitűnő, tanulhasson. Most rá szeretnék térni azoknak a fiataloknak a magatartására, akik az ingyenes oktatást gyászolták, gyertyát gyújtottak a koporsó mellett. Gondolják meg, hogy nagyon sok fiatal, aki talán méltóbb lenne arra, mint azok, akik bekerültek az egyetemre - hogy úgy mondjam - stresszhatás alatt lévő felvételi vizsgán, azok nem kerülhettek be azért, mert volt ilyen elmélet, illetve ilyen koncepció, hogy ingyenes a tanítás, de csak azok ke rülhetnek be, akik át tudták magukat törni ezen a rizikós felvételi vizsgán. (19.50) Hangsúlyozni kívánom, hogy az lenne az ideális, ha az egyetem első két éve lenne a szűrő, nem pedig egy felvételi vizsga. Még arra kívánok rámutatni, hogy ezelőtt körülbel ül 1015 évvel az Új Tükör hasábjain egy olyan cikk jelent meg, amely azt dicsőítette, hogy minálunk csak annyit veszünk föl egyetemre, amennyi fiatalnak a gazdasági életben helye lesz. Szeretnék rámutatni arra, hogy a Horthyrendszer engedte meg magának a zt a luxust, hogy a Ludovikára csak annyi jelöltet vettek föl, mint amennyi a hadseregnél elhelyezhető volt, úgyhogy akit aztán fölvettek, annak mindnek el kellett végezni a Ludovikát: addig nyüstölték, bezárták, meg ehhez hasonló. Így aztán sok olyan tisz t kikerült, aki legfeljebb a századosi rangig vitte. De hát, békében nem olyan nagy baj ez… A gazdasági életben állandó harc van: harc a rentábilitásért. Verseny van. Éppen ezért többet kell fölvenni - azaz hogy most már ilyen probléma nincs, mert annyi em ber önállósul, amennyi akar , föl kell venni többet, és majd elválik a gyakorlatban, hogy ki az, aki vezetésre termett, és ki az, kik azok, akik nem tudnak önállóan gazdálkodni, akiknek vállalniuk kell majd a beosztott szerepet. Eddig is úgy volt az, hogy nagyon sok kertészmérnök például, jó pár évvel ezelőtt szívesebben ült be egy irodába, és azon dolgozott, hogy melyik üzlet mennyi virágot kapjon, mint hogy a termelés rizikóját vállalja. Én abban a remé nyben fogadom el ezt a felsőoktatási törvényt, hogy azok az elvek, amelyekre rá kívántam mutatni, egyre jobban érvényesülni fognak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Sümegi Sándorné képviselő asszon y a Független Kisgazdapárttól. SÜMEGI SÁNDORNÉ (FKgP) Köszönöm, Elnök Úr, a szót. Én most nem tudom, hogy az interpellációmat mondhatom el… Azért … Nem? Mert nem jelentkeztem.
