Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - A felsőoktatásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MÉSZÁROS PÉTER, DR. (MDF)
53 gyakorlati képzéstől való eltérítést jelentheti a főiskolákon. Miként indokolatlan a főiskolán a tanársegé dek és az adjunktusok határozott idejű megbízatása is. Ezzel persze darázsfészekbe nyúltam, de vállalom. Problematikus a kétlépcsős egyetemi képzés főiskolai oklevéllel való kiágaztatással. A két képzés közötti különbség elsősorban nem az időtartamkülönbs égben rejlik, hanem nyilvánvalóan a képzés céljában és struktúrájában. Európában nincs olyan kétlépcsős képzés, amelynek első lépcsője nem egyetemi képzés lenne. Tévedésnek tartom a főiskolai oklevél PhDkénti azonosítását is. Ez egyetemi fokozat, de szüks égtelen is törvényben rögzíteni, hogy más országokban a magyar végzettségeket minek nevezik, különösen nem a kontinensen nem használt angol oktatási rendszerhez hasonlítva. Ez a kétoldalú diploma egyenértékűsítésdolga. Természetesen a két oktatási forma, tehát a felső, a főiskolai és az egyetemi közötti átjárhatóságot a creditrendszerrel biztosítani lehet. A tanársegédek, adjunktusok határozott időtartamú foglalkoztatása ügyében a szakszervezetnek a jelenlegi törvénytervezetben lévő változatot támogató vél eményét tolmácsolom, amely visszamenőleg nem érvényesíti ezt a változást a már határozatlan időre alkalmazott oktatóknál. Itt a doctorandusképzés megerősítése egy hatékonyabb, gazdaságosabb és a tudomány művelésére orientáltabb oktatói kar felé való elmozd ulást tesz majd lehetővé, hiszen a doctorandusok végül is a világ minden országában részt vesznek az oktatásban. Ugyanakkor egyetemi tanszékeken is szükség lesz egyfajta folyamatosság, az állandóság fenntartására, biztosítására néhány oktatói státusú oktat ási tanácsos, oktatási lektor alkalmazásával, akik tehát nem minősített oktatók, ugyanakkor az oktatást viszik, szervezik, és a napi munkát előkészítik. (19.40) Természetesen - mint erre utaltam - átgondolatlan lenne ezt a rendszert a főiskolákra is automa tikusan ráerőltetni. A professzorok, az intézményvezetők, a gazdasági vezetők kinevezésénél, a karok, szakok alapításánál én azt hiszem, a kormányzati felelősségvállalás csökkenthető a jogok intézményekbe való telepítésével. Erre a Citizens Democracy Corps anyaga, javaslata is utal. Indokolatlan például a szak létesítését - utalok arra, hogy több mint 600 szak van ma Magyarországon - kormányhatáskörbe tenni, hacsak a tervezet készítői nem szakirányokra gondoltak - vagy akár a karok indítását is. Az intézmén y indítson olyan képzést, amilyet akar. Az állami támogatásokat és a képzettség állami elismerését természetesen csak az államilag elfogadott képzések kaphassák. A habilitáció a vezető oktatóvá válás feltétele. Ezt a tervezet - nyilván az MTAval kötött ko mpromisszum miatt - nem tudományos fokozatként kezeli, pedig a német rendszerhez való hasonlóság, illetőleg közelítés miatt valójában az, illetve annak kéne lennie. Az intézmények működésénél és vezetésénél a jelenlegi rendszert rögzíti a törvénytervezet. Itt - miként erre a CDC, tehát a Citizens Democracy Corps anyaga is utal - alternatív vezetési struktúrák alkalmazását is lehetővé kéne tenni. Az egyetem és a főiskola összemosása itt is indokolatlan. Az autonómia szintje ugyanis a tudományosság szintjétől kell, hogy függjön. A karok kisegyetemként való kezelése ugyanakkor az intézményeket szétszedheti és irányíthatatlanná teheti. Ezért utaltam arra, hogy alternatív struktúrák megjelenítésére is lehetőséget kell adni, például helyi kezdeményezé sek esetén. A szaktárcáknak a felsőoktatás irányításából való kiiktatása tekintetében csak az Európakonform megoldást választhatjuk. Ezt kell tegyük az elrejtett pontoknál is, gondolok itt az intézmények üzemeltetésére - nem akarok részletes vitába bonyol ódni.
