Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SCHIFFER JÁNOS, DR. (MSZP)
520 elő. Ez fog történni most is, amikor kiszabadítja a törvény az iskolaszerkezetet, ugyanakkor a NAT, amel yik meg fogja határozni a tartalmat, az ennek alapján kiadandó kerettantervek majd valamikor három év múlva fognak megszületni, tehát három év múlva ez az anarchikus állapot csak erősödni fog, még áttekinthetetlenebb lesz az a helyzet, ami ma már ugyancsak problémákat okoz. Tehát én ezért mondanám azt, tisztelt képviselőtársaim, hogy meg kellene fontolni, mi a jó. Az, hogy most erőltetett időponthoz kötve elfogadunk egy törvényt, vagy pedig megpróbálunk egy olyan törvényt létrehozni, amely talán hosszú távr a tudja az iskolarendszert stabilizálni? Sajnos azonban a javaslatoknál egyetlenegy kérdésben volt a reagálás a módosító javaslatok elfogadása. Nem fogadják el a moratóriumra szóló javaslatot, ugyanakkor ha viszont probléma merül föl - mondjuk egy kistelep ülésen, mert a keményen szétszórt szerkezet miatt nem fogják tudni az állampolgárok, hogy a gyereket hova vigyék, vagy ha valahol csak az általános iskola négy osztálya van a településen , akkor szépen át van lökve a kérdés a polgármester úrhoz. Azt fogal mazza meg a törvényjavaslat, hogy ilyen esetben, tehát az iskola folytatása kérdésében, majd a polgármester segítséget nyújt az állampolgárnak. Én azt hiszem, hogy ez a feladatáthárítás csak csődhöz vezet, a polgármestereknek meg nincs meg, és nem is kell hogy meglegyen az az áttekintés, hogyha a falujában nincs meg az az iskola, hogy tud az a gyerek problémamentesen más iskolába továbblépni. A harmadik kérdés pedig a "miből"; ez a finanszírozás kérdése, amiben ugyancsak javaslatot tettem. Azt gondolom, és ezt elmondtam az általános vitában is, hogy meg kellett volna tenni azt a lépést, ami az államháztartási törvény vitája során is megfogalmazódott, hogy ebben a szakmai törvényben végre lépjen előbbre a finanszírozás problematikája. Tegyünk tehát valamilyen lépést abba az irányba, hogy ne egy fejkvótarendszer szerinti mechanikus leosztásra kerüljön sor, amelyik egyszer valamikor - nem tudom, hány évvel ezelőtt - elosztotta a rendelkezésre álló pénzt a gyerekek számával, és ebből fejkvótát csinált. Most a dol og nem módosul, csak nem gyerekkvóta lesz, hanem pedagóguskvóta lesz. Nem számolnak azzal - mint mondtam, nem volt hatáselemzés, és erre a kérdésre nem tudtak választ adni , hogy például hogy fogja érinteni ez a pedagógusok foglalkoztatottságát, hány ezer pedagógus fog emiatt munkanélkülivé válni, mert mechanikus finanszírozásra térünk át. Javaslatomban én arra próbáltam módot keresni, hogy a költségvetési törvénynél, amikor lehet tudni már a kereteket, hogyan kellene differenciáltabb finanszírozást kialak ítani, hogyan kellene az intézmény, a település, az ott tanuló gyerekek speciális helyzetét figyelembe venni, mert nem hiszem, hogy ezek mechanikusan osztható kérdések. (15.20) Vannak települések, ahol szociálisan jobb az összetétele a gyerekeknek, ott is más finanszírozás kell, és ahol sok a hátrányos helyzetű, lemaradt gyerek, ott is más kell. Délelőtt már elhangzott a vita során, hogy maguk az épületek sem ugyanazt a finanszírozást igénylik, tehát szükség lenne egy sokkal érzékenyebb finanszírozási rends zerre, ami nem biztos, hogy több pénzt is igényelne. Sajnos, javaslatomat nem támogatták. Még egy kérdést szeretnék felvetni. Itt, az általános vita során a Fővárosi Önkormányzat véleményének meghallgatása vagy meg nem hallgatása kérdésében alakult ki vita . Én szeretném - nem ezt a vitát érinteni, hanem - azt a kérdést felvetni, és továbbra is megfogalmazni a hiányérzetemet, hogy nemcsak a Fővárosi Önkormányzat, hanem általában az önkormányzatok véleménye nem került ide, pedig az önkormányzati törvény ezt e gyértelműen megfogalmazza a 102. § (2) bekezdésében, amely szerint a törvényt benyújtó Kormánynak nemcsak a véleményét, hanem a véleményének a véleményezését is mellé kellene tenni, azt, hogy miért nem ért egyet mondjuk az önkormányzatok véleményével, miér t tartja problémásnak azt. Azt hiszem, alapvető probléma ennek a kérdésnek a megkerülése, mert az iskoláknak a helyzete az önkormányzatokban, a településeken dől el. Ahogy az előbb talán Sasvári képviselőtársam