Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
492 A mási k jelzett terület - ahogy mondtam és amire szeretnék részletesen kitérni - az esélyegyenlőtlenségek mérséklésének kérdése. Ezen a területen jutottunk el a legtöbb kompromisszumig a kormánykoalíciós képviselőkkel. El kell mondanom a nyilvánosság előtt is, h ogy ebben a kérdésben érzékenynek mutatkoztak a kormánykoalíciós pártok, így valóban szakmai alapon lehetett vitát folytatni, és némely módosító javaslatunkat el is fogadta a bizottság. Mi azonban változatlanul úgy érezzük, hogy olyan kulcsfontosságú terül etről van szó, amely nagyobb figyelmet érdemelne, és ezért fenntartottuk a módosító javaslatainkat, hogy a Ház szavazhasson ezekről. E módosító javaslatok három rendkívül veszélyeztetett réteg problémájára igyekeznek választ adni. Az egyik veszélyeztetett réteg az esélyegyenlőtlenségek szempontjából az anyagi helyzet alapján előálló, és ma társadalmilag növekvő esélyegyenlőtlenségek rendszere. Azoknak a családoknak a gyerekeiről van szó, akik rendkívül rossz anyagi helyzetben élnek, és nem tudják azokat a s zociokulturális háttérfeltételeket biztosítani a gyerekek számára, amelyek a jobb helyzetben lévő rétegek gyerekeihez közelítő esélyeket biztosítanának e gyerekek számára az iskolában. Ennek a növekvő, és egyre súlyosabban veszélyeztetett helyzetbe kerülő rétegnek a problémáit csak az anyagi finanszírozás kérdéseivel lehet megoldani. Mert ennek a rétegnek a problémáit csak a differenciált foglalkoztatás, csak a differenciált tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozások kiépült rendszere oldhatja meg. Ezt az onban az eredeti törvényjavaslat nem kívánja teljes körűen finanszírozni. Kompromiszszum született ugyan, hogy a heti kötelező óraszámnak 20, illetve 30%ában támogatni lehet a központi költségvetésből az ilyen típusú foglalkozásokat. Mi azonban úgy látjuk , hogy ez nem ad kellő megoldást a problémára. Nem ad, mert rendkívül nagy az eltérés az ilyen típusú foglalkozások iránti igények szempontjából iskolatípusonként és területenkénti megoszlásban is. Vannak hátrányosabb helyzetű régiók, ahol indokoltabb lenn e nagyobb arányt biztosítani az ilyen foglalkoztatásoknak, és vannak intézménytípusok, amelyek vélhetőleg a 2030%os kerettel sem fognak élni. Éppen ezért a mi javaslatunk az, hogy igények szerint lehessen ilyen foglalkozásokat tartani és ennek megfelelőe n kell a központi költségvetési alapból biztosítani ezek fedezetét. (12.00) A másik veszélyeztetett réteg, amelyre fölhívtuk a figyelmet, az a kistelepülésen élő gyerekek kérdésköre. Ma Magyarországon a településszerkezetből is fakadnak nagyon súlyos hátrá nyok, esélyegyenlőtlenségek a gyerekek különböző csoportjai között. A bizottság támogatta azt a javaslatunkat, amely biztosítja e gyerekek jogát arra, hogy különbözeti vizsga letétele nélkül, vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassák tanulmányaikat abban az esetben, ha a településükön nem működik a tankötelezettség végéig az oktatási feladatokat ellátó intézmény. Változatlanul úgy gondoljuk azonban, hogy a kistelepülések iskoláit anyagi eszközökkel is meg kell segíteni. Erre vonatkozott az a javaslatunk, h ogy kerüljön elkülönítésre egy olyan alapja a tárca kezelésébe adott pénzeszközöknek, amely pályázati úton lehetőséget adna arra, hogy a hátrányos helyzetű régiók, a hátrányos helyzetű települések iskolái plusz pénzügyi erőforrásokhoz juthassanak. Ezek az iskolák ugyanis sok szempontból bajba kerülhetnek a törvény hatálybalépése után. Hiszen ezeken a településeken gyakran működnek olyan iskolák, amelyeknek hihetetlenül nagy a fenntartási költsége, mert régi, lerobbant épületben működnek, és ez nagymértékben növeli az önkormányzati kiadásokat. Szükség van arra, hogy megsegítsük ezeket az intézményeket, hiszen a törvény által javasolt új finanszírozási modell is hátrányosan érintheti őket, hiszen ha csak az ingyenesen ellátandó feladathoz szükséges pedagógusok bérét, bérpótlékát, illetményét biztosítjuk, akkor ezekben az esetekben a korábbi fejkvótarendszerű támogatáshoz képest visszalépést jelenthet ez a finanszírozási modell, alulfinanszírozottá teheti ezeket a nagy fenntartási költséggel működő iskolákat. Ez ért is szükség lenne annak a módosító javaslatnak az elfogadására, amely pluszforrásokat nyitna meg ezen iskolák számára.
