Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - JÁNOSI GYÖRGY, DR. (MSZP)
493 Végül a harmadik veszélyeztetett csoport azoknak a gyerekeknek a csoportja, akik a tankötelezettség végéig semmilyen iskolai végzettsé get nem szereznek. Az ő számuk ma Magyarországon rohamosan növekszik, és ez a réteg döntő szerepet játszik a pályakezdő munkanélküliség termelésében. Ezeknek a gyerekeknek a problémáira nem érzékeny kellően ez a törvényjavaslat. Lehetősé get ad ugyan arra, hogy folytathassák a tankötelezettségi kor után is a tanulmányaikat az iskolájukban, de elszórtan, elszigetelten, többnyire abban az intézményben, ahol megkezdték ezeket a tanulmányokat. A mi javaslatunk más lett volna. A mi javaslatunk elismerte volna a jelenleg már működő, úgynevezett ifjúsági tagozatokat szerte az országban, amelyek koncentráltan próbálnak segítséget adni az ilyen gyerekek számára. Olyan intézmények ezek, ahol összegyűjthetők azok a fiatalok, akik a tankötelezettségi k or végéig nem tudnak iskolai végzettséget szerezni, és akiknek egyébként nagyon kicsi a reménye arra, hogy 18 éves korukig akár az alapiskolai végzettséget is megszerezzék. Rendkívül fontos, hogy koncentráltan próbáljunk ezeknek a gyerekeknek segítséget ad ni. Koncentráltan, és nemcsak a klasszikus pedagógiai eszközökkel, hanem kiegészítve a velük folytatott munkát, szociális munkásokkal is segíteni őket abban, hogy elhelyezkedni tudjanak, hogy lehetőségük legyen az értelmes önálló élet megkezdésére. Kérem a tisztelt Házat, fontolja meg ezt a javaslatot. Meggyőződésem, hogy ez az egyetlen esély arra, hogy segíteni tudjunk közösen ennek a rétegnek. Végül a harmadik kérdéskör, amit jeleztem, és amivel foglalkozni szeretnék, az a törvény hatálybalépésének kérdés e. Az egyik módosító javaslatunk - ahogyan Karsai Péter elnök úr utalt rá - valóban úgy fogalmaz, hogy 1994. szeptember 1je előtt semmilyen formában ne lépjen hatályba ez a törvény. Három indokot szeretnék erre elmondani. Három indokra szeretném a tisztel t Ház figyelmét fölhívni. Az első indok a rendkívül nagyszámú módosító javaslattal függ össze, azzal, hogy nemcsak ellenzéki pártok, hanem kormánykoalíciós pártok is bizonyos pontokon koncepcionálisan eltérő javaslatot nyújtottak be. Rendkívül komoly a ves zély arra nézve, hogy a módosító indítványok szavazásakor a módosító indítványok szétszavazása után belső ellentmondások maradnak a törvényben, olyan belső ellentmondások és koherenciazavarok, amelyek életképtelenné tehetik a gyakorlatban ezt a törvényt. F élő, hogy úgy járunk ezzel a törvénnyel is, mint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénnyel, amely jogszabálynak jogszabály ugyan, de a gyakorlatban nem működőképes törvény. Az egyik indok tehát az a hatálybalépés elhalasztására, hogy lenne még idő a rendkívül feszített tempóban elfogadott törvény után az ilyen belső ellentmondások és koherenciazavarok kiküszöbölésére, mielőtt még a törvény hatályba lépne. A másik érv és a másik indok, ami a hatálybalépés elhalasztását indokolhatja, az, hogy a Parlame nt által elfogadott törvény végre a szakmai és diákszervezetek kontrollja alá is kerülhetne, hiszen köztudott, hogy a Parlament elé beterjesztett tervezetről ezek a szervezetek már nem alkothattak véleményt. Fontos lenne, hogy az ő véleményüket is figyelem be tudjuk venni az általunk elfogadott törvényről, és akkor, amikor esetleg a szükséges módosításokat keresztülvezetjük a törvényen, az őáltaluk javasolt módosítások is érvényre juthassanak. Végül a harmadik kérdés, vagy a harmadik indok, amire szeretném f ölhívni a figyelmet, az az, hogy jelen pillanatban üres ez a törvény. Üres, mert keretjogszabályokat fogalmaz meg. Az igazi tartalmi elemei a megújuló közoktatásnak nincsenek benne. Hiányzik a Nemzeti Alaptanterv, és hiányoznak a vizsgakövetelmények. Meggy őződésem, hogy a pedagógustársadalom nem ezt a keretjogszabályszerű törvényt várja a Parlamenttől. Az igazi tartalmi kérdésekre vár választ, azokra a kérdésekre, hogy mit kell tanítani egy megújuló közoktatási rendszerben, milyen vizsgakövetelményeknek ke ll megfelelni, hogyan néznek ki a kerettantervek, amelyek vagy biztosítják, vagy nem biztosítják az intézmények közötti átjárhatóságot. Meggyőződésem, hogy csak
