Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. július 6. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 7. napja - A közoktatásról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - BRETTER ZOLTÁN (SZDSZ)
487 intézmény, kik üljenek ezekben a tanácsokban? Nos, itt megintcsak hangsúlyoznom kell, hogy az eredeti törvénytervezethez képest messzemenően más a delegáció vagy a kiválasztás módszere. Anélkül, hogy részletesen ismertetném az új ötletet, amit egy módosító indítvány kapcsán meg is szavazott az oktatási bizottság, könnyen előfordulhat, hogy például az Országos Köznevelési Tanácsból kimaradnak vagy a felsőoktatás képviselői, vagy akár az Akadémia képviselői, vagy bármely más szakmai szervezet képvise lői. Olyan ez a delegációs rendszer, amely valójában nem delegációs rendszer. A sorsra, a véletlenre és egyebekre bízza azt, hogy vajon az Országos Köznevelési Tanács milyen összetételű is lesz. Ugyanakkor viszont - vagy ezzel egy időben - az Országos Közn evelési Tanácsnak és a Közoktatáspolitikai Tanácsnak a szerepköreit nem sikerült szétválasztani. Ezek továbbra is egybefonódnak, egybecsúsznak, és nem tudjuk megmondani, hogy egyiküknek, másikuknak mi is igazán a feladatuk. Nem beszélve arról, amit mi a mó dosító indítványainkban fontosnak találtunk, alapvető fontosságúnak, hogy a Köznevelési Tanács döntéshozó jogkörökkel is bírjon, valóban legyen a szakmának, az oktatást érintő szakmai szervezeteknek döntéshozó és delegációs alapon összeállított szervezete. Nos, ezeket nem sikerült elérnünk, ezeket a módosító indítványainkat sorra, rendre a bizottságok leszavazták. A Nemzeti Alaptantervre vonatkozóan szintén az elutasítással kellett találkoznunk a bizottsági viták során. Továbbra is tartja magát a kormányzat nak az a véleménye, hogy háromszintűnek kell lennie a szabályozásnak, vagyis alapelveknek, kerettanterveknek és helyi tanterveknek. Ezzel kapcsolatban számos kifogást már az általános vitában is elmondtunk, most csak egy újabbra szeretném fölhívni a figyel met, vagy megismételni talán azt, amit már elmondtunk ezzel kapcsolatosan, hogy mind a kerettantervek, mind pedig a helyi tantervek végső soron minisztériumi jóváhagyás függvényei. Így a tanszabadság kérdése lényegében minisztériumi jóváhagyáshoz kötött, m inden egyes esetben. Amit említettünk már, hogy a minisztériumban már működik a 3 T tanácsa, vagyis a tankönyvek, tantervek és taneszközöknek a tanácsa, és ez úgy működik, mint egy kvázi cenzúrabizottság, nos, a törvénytervezet most ehhez törvényi alapokat teremt. Hangsúlyozom - és itt nagyon fontos fenntartásaink vannak , hogy ez lényegében a tanszabadság alapvető csorbítását jelenti, és megintcsak én magam is hivatkozhatom szakértői jelentésekre, amelyek ezt a véleményemet megerősítik. A vezérszónoklatba n Pető Iván elmondta, hogy szeretnénk, ha a Nemzeti Alaptanterv törvényi alapja valóban törvényi alap lenne, tehát, hogy az alapelveket az Országgyűlés hagyja jóvá, ez a törvénytervezet megoldása szerint továbbra is kormánykézben maradna. Nem sikerült tehá t eredeti tervünkhöz képest elérnünk azt, hogy magasabb szintre emeljük a Nemzeti Alaptanterv jóváhagyását. Ez azért rendkívül fontos, mert - mint hangsúlyoztuk korábban is - közmegegyezésre van szüksé g a Nemzeti Alaptantervet illetően. Ez a másik dokumentum ugyanolyan fontos dokumentum, mint maga a törvénytervezet, szinte azt mondhatnám, hogy e törvénytervezet másik oldala, és ugyanolyan lényeges oldala az, amit Nemzeti Alaptantervnek hívunk. Hiszen ez az eszköze mind az iskolaszerkezeti átalakulások bizonyos lefékezésének. Ez az eszköze annak, hogy megtudjuk, valójában mit is tudnak a diákjaink, mit tudnak a gyerekeink a 10. osztály vagy 10 évfolyam elvégzése után. Ez a mérési pontunk, ez mutatja meg e zeket a tartalmakat. Tehát rendkívül fontos, és azt hiszem, hogy az egész közoktatási rendszer átalakulásának - hangsúlyozom - a törvénytervezettel egyenrangú fontosságú dokumentuma. Nos, ezért hangsúlyoztuk mi és kértük azt, hogy ez a dokumentum valóban t ükrözzön közmegegyezést, kialakításában vegyenek részt szakmai szervezetek, politikai szervezetek, szakszervezetek, érdekképviseletek, szakmai egyéb csoportok. Ez az, ami nem garantált, és ebben a
