Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adókulcs 1993. október 1-jei emelésével összefüggő lakossági kompenzálásáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati ... - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. az MSZP vezérszónoka:
27 gondolom, az egész magyar adóstruktúra korszerűsítésénél számítani kell, hogy nevezetesen: a végső fogyasztást és a felhalmozást, a vagyonosodást terhelő adók javára csökkenteni lehessen majd a jövedelmeket és a profitokat terhelő adókat. Itt ez az esély elúszik. Marad tehát a 10 és 25%os kulcs, nem lesz belátható időn belül lehetőség arra, hogy a fogyasztás végső terhelését tovább növeljük, mert azt igazán nehéz elképzelni, hogy a 10%kal továbblépjünk, a 25%kal továbblépjünk, s ennek a terhére cs ökkentsük a teljesítményvisszafogó, adókibúvásra lehetőséget adó jövedelem- és profitadókat. Két lépést döntünk el most egyszerre. Bebetonozzuk a 10 és 25%os kulcsot, és nem adunk teret belátható időn belül - persze nem az idők végezetéig, dehát mondjuk ebben az évszázadban - arra, hogy lehetőség legyen a fogyasztást terhelő adók terhére csökkenteni a jövedelmeket és a profitokat terhelő adókat. Ez pedig - tisztelt Ház - hiba! A kérdés csupán az, hogy megérie, mert lehet persze olyan szélsőséges eset, ho gy vállalni kell ezt a konzekvenciát is. Azt gondolom, hogy a '93as lépés semmiféleképpen nem éri meg, az a nettó 3 milliárd forint, amihez hozzájutna a költségvetés a tervezett kompenzáció után ebben az esztendőben, egy ekkora horderejű lépés, amely tová bbi racionális megoldásoknak a terét viszi el, nem vállalható. Túlságosan nagy veszteség nem érné a Kormányt egyébiránt, hiszen ezt a 3 milliárdot akár egy picivel racionálisabb, kvázi többletkiadással is fedezni tudná, tehát nem kell attól félni, hogy az egyébként számunkra elfogadhatatlan pótköltségvetése kútba esik akkor, hogyha a 10%os lépést ebben az időben nem teszi meg. Lehetne egy olyan megfontolás, amely esetleg ezeket a negatív hatásokat is vállalhatóvá tenné, ha gazdaságpolitikai célok érdekében történne meg a kedvezményes kulcs 10%os emelése. Mondanék erre egykét példát. Ilyen lehetne például a beruházások adókedvezményeinek kibővítése, ilyen lehetne például az amortizáció teljes körű elszámolásának megengedése a társasági adó ban, illetve a személyi jövedelemadóban. Mind a két effektus javítaná a gazdaság mozgásterét, ösztönözve a felhalmozásra, a beruházásokra, lenne gazdaságpolitikai mondanivalója, azaz lenne értelme a dolognak. Nem erről van szó. A célokat tekintve tehát az a végső következtetésünk, hogy túlságosan is könnyedén lépnénk meg ezt az - egyébként nagyon fontos - adórendszerbeli, mértékbeli módosítási lépést, anélkül, hogy ennek ellentételeként a várható pozitív gazdaságpolitikai hatások elérhetők lennének. Ez az e gyik ok, ami miatt a konkrét lépést nem támogatjuk. (17.30) A második a hatások számbavétele. Itt három hatásról érdemes beszélni: az árszínvonalra gyakorolt hatásról, a fogyasztásra gyakorolt hatásról, illetve a költségvetési bevételekre gyakorolt hatásró l. Az első az árszínvonalbeli hatás. Valószínűleg korrektek azok a számok, amelyekről Becker Pál beszélt. Ha igaz az, hogy a vásárolt fogyasztás negyedéves árindexnövelő hatása 1,6% körüli, akkor az éves hatás olyan 45% között mozog. Valószínűleg valamive l több, mert persze tovagyűrűző hatások is vannak, amelyek az első modellszámításnál soha nem kvantifikálhatók, de igazán nem ez az érdekes, bár ez sem elhanyagolható. Ugye úgy néznek ki az arányok, hogy ez az árindex, amelyet az előterjesztés bemutat - il letve amiről az expozé szólt , a teljes vásárolt fogyasztásra vonatkozik. Ámde a vásárolt fogyasztáson belül a konkrét lakossági fogyasztásban nem akkora a most érintett áruk, termékek részaránya, hiszen a teljes vásárolt fogyasztásban a kör 40%ot reprez entál, a lakossági fogyasztásban viszont ugyanez a kör 7580%ot. Azaz a konkrét lakossági fogyasztói árindex - ha ilyet csinálunk, és kell csinálni egy ilyen lépés esetében, ez a sokat emlegetett fogyasztói kosár - már nem évi 45%os áremelő hatást, hane m ennek minimum kétszeresét, 810%os áremelő hatást jelent. Ez pedig egy egészen más dimenzió, és egészen más megítélést kíván egy olyan
