Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. június 21. hétfő, a nyári rendkívüli ülésszak 1. napja - Az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az általános forgalmi adókulcs 1993. október 1-jei emelésével összefüggő lakossági kompenzálásáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati ... - BÉKESI LÁSZLÓ, DR. az MSZP vezérszónoka:
26 Eddig három vezérszónok mondta el felszólalását. Most megadom a szót dr. Békesi Lászlónak, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Békesi László az M SZPképviselőcsoport nevében BÉKESI LÁSZLÓ, DR. az MSZP vezérszónoka: Köszönöm a szót, Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános forgalmi adó törvény módosításáról frakciónk végső következtetését a pótköltségvetési törvényjavaslatról szóló általános vita első k örében már elmondtuk. Ennek az a lényege, hogy nem támogatjuk az általános forgalmi adó törvény 1993. évi módosítását. Akkor utaltunk arra, hogy a pénzügyminiszteri kérésnek megfelelően, a részletes érveket e napirend általános vitájában fogjuk kifejteni. Két szempontból vizsgáltuk a törvényjavaslatot. Miután a kedvezményes adókulcs emelése nem tekinthető egyszerű, szimpla korrekciónak, hanem alapvetően befolyásolja az adóstruktúrát, ezért érdemes vizsgálni azokat a célokat, amelyek érdekében elszánta magát erre a javaslatra a Kormány, és fontos vizsgálni azokat a hatásokat, amelyeket kivált a törvényjavaslat megvalósítása esetén. A célokról: teljesen nyilvánvaló, hogy a '93as módosítás egyetlen célja, még ha szerény mértékben is, a költségvetés folyó évi b evételeinek növelése. A kérdés az, hogy egy ilyen típusú lépést egy önmagában véve akár helyes és fontos célnak az érdekében is szabade megtenni? Ha kizárólag bevételnövelési szándékkal hajtja végre a Parlament a Kormány javaslatára a lépést, ezzel gyakor latilag a későbbi gazdaságpolitikai tartalmú, szándékú lépéseket szorítja ki. Melyek lehetnek azok az alapvető szempontok, amelyek egy ilyen lépést indokolnak? Nem igazán szeretném néhány képviselőtársamat a múlt felidézésével terhelni, de a javaslathoz ho zzátartozik ez is. Pontosan tudtuk 1988ban az adóreform indításakor, hogy háromkulcsos rendszerben a többlépcsős nettó forgalmi adó hosszú távon nem életképes. Kompromisszumos megoldás született akkor, a kompromisszumnak az volt a magyarázata, hogy egy id őben végrehajtani a fogyasztást széles körben drágító adó bevezetését és az akkori fogyasztói ártámogatásokat drasztikusan leépíteni, így két összegezett hatással bevinni inflációs nyomást a rendszerbe rendkívül veszélyes, nagyon nehéz. Ezért tehát azzal a szándékkal épült be az akkor három - jelenleg is három, csak más mértéket tartalmazó - kulcs az általános forgalmi adó rendszerébe, hogy a három kulcs megszületése az akkor kompromisszumként kialakult szélső kulcsok közelítésével lesz majd megvalósítható. Ez a dolog lényege. Azért a dolog lényege, hiszen miként azt hallhattuk itt egy hozzászólásban, ennek a rendszernek az igazi pozitív hatásai a gazdaság szempontjából és persze a költségvetés bevételeinek biztonsága szempontjából is akkor teremthetők meg, hogyha az árarányokra nézve semleges, nem befolyásolja a fogyasztók döntéseit, nem torzítja el az árviszonyokat. Erre pedig nyilván egy egykulcsos rendszer építhető fel. De miután ez egy hosszú távú program lehet, nemcsak nálunk, hanem lényegében néhány or szág kivételével a világon mindenütt, ezért az igazi cél az lehet, hogy a szélsőséges kulcsokat egymáshoz közelíteni kell úgy, hogy az árarányokat szélsőségesen ne torzítsa el. Ennek természetes következménye a nulla, illetve a 25%os kulcs megszüntetése é s közelítése egymáshoz. A gondolatmenet azért érdemel figyelmet, mert ebben a konkrét esetben a 10%os alsó kulcs elérése anélkül, hogy a 25%os kulcs csökkenne, lényegében kiszorító hatású. Egyébként a példamutatóan mértéktartó államtitkári expozé is vilá gosan utalt erre, ha most ez a döntés megszületik, ezzel a Parlament azt döntötte el, hogy beláthatatlan ideig nem lesz ereje hozzányúlni a 25%os kulcs csökkentéséhez. Egész egyszerűen azért, mert elfogy az az alsó kompenzációs hatás, amely az alsó kulcs növelésével a felső kulcs csökkentésének bevételpótló jellegét meg tudná adni. Lehet így dönteni természetesen, de akkor tudni kell, hogy ez konzerválja az árarányok eltorzítását, lehetetlenné teszi belátható időn belül azt a nagyon fontos célt, amire pedi g, azt
