Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ÁDER JÁNOS, DR. a FIDESZ vezérszónoka:
1088 Köszönöm, meg adom a szót dr. Áder János képviselő úrnak, a Fiatal Demokraták Szövetsége vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Áder János a FIDESZképviselőcsoport nevében ÁDER JÁNOS, DR. a FIDESZ vezérszónoka: Köszönöm szépen, Elnök Úr! Valóban versenyfutás volt ez itt az i dővel. A beszéden kívüli megjegyzésektől most tartózkodnék, egyetlenegy megjegyzést kivéve, éspedig az igazságügyminiszter úr az expozéjában úgy állította be, minthogyha a hatpárti egyeztetéseken a FIDESZfrakció nem vett volna részt. Na, most ezek szerin t az a tanácskozás, amin körülbelül két évvel ezelőtt én személy szerint részt vettem, valamint azok a tanácskozások, amelyeken a jogi kabinet vezetője képviselte a FIDESZt, ezek szerint a képzelet szüleményei. Lehet, hogy volt olyan tanácskozás, amin nem vettünk részt, de mondom, én tudok olyan tanácskozásról, amin én magam és a jogi kabinet vezetője is részt vett. Ennyit csak a pontosítás kedvéért. Tisztelt Országgyűlés! A FIDESZ szakmailag elfogadhatónak és indokoltnak látja az ügyészség alkotmányos stá tusának megváltoztatását, az ügyészség kormányzati irányítás alá rendelését, azonban ezt csak megfelelő alkotmányos garanciák kiépítésével egyidejűleg tartja megengedhetőnek. A Kormány adós maradt e garanciák megfogalmazásával, így az Alkotmány módosítását a FIDESZfrakció nem támogatja. A beszédben három fő területet érintek: egyrészt ismertetném azokat a főbb politikai okokat, amelyek miatt a javaslat számunkra nem elfogadható, majd röviden összefoglalnám az általunk elképzelt garanciák indokait, végül ja vaslatot tennék az előzetes nyilatkozatok alapján várható patthelyzet feloldására. Tisztelt Országgyűlés! A FIDESZfrakció a Parlament megalakulása óta többször kifejtette, hogy hozzá kellene látni egy új Alkotmány kidolgozásához, de legalábbis egy új alko tmánykoncepció felvázolásához és az ezt megalapozó szakmai anyagok elkészítéséhez. Ehhez a munkához szervesen hozzátartozik az igazságszolgáltatás reformja is. A Kormánynak azonban nincs az új Alkotmány elkészítéséhez szükséges koncepciója, nem is lehet, h iszen az igazságügyminiszter elvetette az új Alkotmány kidolgozására irányuló munkák elindítását. Már csak ezért sem illeszkedhet az igazságszolgáltatás reformja — ahogyan kis lépések történtek — a megfelelő garanciákat, méghozzá a megfelelő jogállami gar anciákat rögzítő alkotmányos keretek közé. A Kormány szándéka egyértelmű. Meg akarja spórolni az alkotmányos biztosítékokat és ezzel politikai hatalmának növelését szeretné elérni. Olyan hatalomhoz szeretne jutni az igazságszolgáltatásban, amely a demokrat ikus jogállamban megkívánt egyensúlyt már veszélyezteti. És itt most elsősorban nem arról van szó, hogy a FIDESZ bizalmatlan az igazságügyminiszterrel szemben, ez egyébként továbbra is igaz. (Derültség a bal oldalon.) Igazságügyminiszterek egyébként is j önnekmennek. És még csak nem is az MDFkormánnyal szembeni bizalmatlanságról van szó. A kormányok is jönnekmennek, még ha néha nehéz is kivárni a négy esztendőt. Itt a mindenkori igazságügyminiszterrel és a mindenkori Kormánnyal szembeni bizalmatlanságr ól van szó, vagy ha így jobban tetszik: a mindenkori hatalom birtokosaival szembeni bizalmatlanságról. Történelmi példák sokasága bizonyítja, hogy a politikai és jogi intézmények kiépítésekor mindig az intézményi garanciákra kell törekedni, a személyi gara nciák legfeljebb ideigóráig elegendőek. Tisztelt Országgyűlés! Modern igazságszolgáltatás elképzelhetetlen megfelelően felépített, jól képzett és jól fizetett ügyészi szervezet nélkül. A FIDESZ régóta hangoztatott álláspontja szerint szakmai és politikai szempontokból egyaránt elfogadható, sőt kívánatos is, ha az ügyészség a legtöbb európai ország példáját követve az igazságügyi kormányzat felügyelete alá kerül. Természetesen nem ez az egyetlen üdvözítő megoldás, ahogy ezt a Kormány állítja, hiszen számos ellenpéldát is
