Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 31. kedd a nyári rendkívüli ülésszak 13. napja - A Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság ügyészségének egyes feladatairól szóló törvényjavaslatok együttes általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1085 Röviden szeretnék a javaslat néhány tartalmi kérdéséről szólni; ezek sorában elsősorban az utasítási joggal, illetőleg a munkáltatói jog gyakorlásával kapcsolatosan. A javaslat értelmében az igazságügyminiszternek lehetősége van úgynevezett pozitív utasítás adására. Mi várható vajon ettől a megoldástól? Mi várható attól, hogy olyan ügy esetébe n, amellyel az ügyészség foglalkozik, de nem jut el a dolog abba a szakaszba, hogy vádemelésre kész állapotba kerüljön, vajon ezen a helyzeten tude változtatni az igazságügyminiszter pozitív utasítási joga? Megnövekedhetnee ilyen esetben a vádemelések s záma? Szeretném elmondani, hogy 1990ben közel százezer esetben emelt vádat az ügyészség, és 1305 esetben történt az, hogy a vádemelési javaslat ellenére megszüntették a nyomozást. Ha minden esetben tévedt volna az eljáró ügyész, akkor is tulajdonképpen a százezer vádemeléshez képest az esetek száma azt bizonyítja, hogy ha pozitív utasítási jog is van, ettől a bűnözés elleni küzdelem ugrásszerű minőségi változása nem következhetne be. Más oldalról a büntetőeljárás megindításának szigorú anyagijogi feltétel ei vannak, amelyek szintén nem pótolhatók a pozitív utasítási joggal. Ugyanakkor olyan esetekben, ahol jogértelmezési problémák vetődnek fel, összetettebb, bonyolult esetekben, sajtóval kapcsolatos esetekben vagy akár politikai természetű ügyekben fennáll a lehetősége annak, hogy veszélyes közelségbe kerülhet a jogalkalmazás és a politika, hogy összeütközésbe kerülhet a pártatlanság és az elfogulatlanság elve. Itt szeretném tehát még egyszer megismételni azt, amit már elmondtam, hogy mi nem azt mondjuk, hog y a Kormány vissza fog élni ezzel a lehetőséggel, de azt bátran állítjuk, hogy ilyen jogosítványok birtokában bármely Kormány ellenőrizhetetlenül visszaélhet ezzel, amennyiben akar. A munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatban és a kinevezési joggal kap csolatban súlyos aggályaink vannak, és nem egyedül mi képviseljük ezt az aggályt. Bizottsági ülésen is szóba került, szeretném itt is az Országgyűlés és az ország nyilvánossága előtt elmondani, hogy az Ügyészek Országos Egyesülete és az Ügyészségi Dolgozók Országos Szakszervezete is, amelyek érintettek, és szintén véleményük van a tervezett törvényjavaslatokról, meglehetősen kifogásolják a törvényjavaslatban foglaltakat. (12.40) Kifogásolják azt, hogy túlságosan kiterjeszkedik a miniszter lehetősége a kinev ezési jog és a visszahívás, a megbízás visszavonása esetében. Hiszen az igazságügyminiszter a legfőbb ügyész személyén keresztül — ez kétségtelen, ugyanakkor más oldalról a legfőbb ügyész személye sem körülbástyázott garanciákkal — a magasabb vezető állás ú ügyészek esetében érvényesíti kinevezési jogát, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a legfőbb ügyész helyetteseitől kezdődően a városi vezető ügyészig bezárólag valamennyi, a szervezetbe tartozó vezetői poszton az igazságügyminiszter kinevezési joga érv ényesül. Ezzel kapcsolatosan jegyezték meg abban a szakmailag is komolyan értékelhető leiratban, amelyet eljuttattak az alkotmányügyi bizottsághoz is, hogy ilyen megoldásra az 1871 — 1945ig terjedő időszakban egyetlen törvényben sem kerü lt sor, egyetlen törvény sem biztosított az igazságügyminiszter számára ilyen széles kinevezési jogkört. Az ügyészi szervezettől, tehát a kinevezési jognak az ügyészi szervezettől történő eltávolítása és kivitele az ügyészi szervezetből önmagában már a tö rvényben meghatározott célt is veszélyezteti, miszerint az ügyészséget az igazságügyminiszter a legfőbb ügyész személyén keresztül — kapcsolódik az igazságügyminiszterhez — irányítja. Végezetül arról néhány gondolatot, hogy milyen lehet egy lehetséges üg yészi funkciókör a jövőben? Milyen szerepet kell szánni a Magyar Köztársaságban az ügyészségnek? Abból kell kiindulnunk,hogy része ennek a jogvédő intézményrendszernek, és fontos biztosítéka a hatalmi egyensúly kialakulásának. Ezért tehát hatáskörét, funkc ióit csak a többi jogvédő intézmény hatáskörével együttesen lehet kialakítani és lehet meghatározni.
