Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - HORVÁTH BÉLA (MDF)
1037 Azt hiszem, az egy megrendedítő pillanat volt két évvel ezelőtt. Annál is inkább, mert az volt a szándék, hogy nemcsak írók vesznek részt ebben a társaságban, ebben a társulatban, hanem filmművészek, építészek, zeneszerzők, festőművészek, szobrászok, keramikusok. Tehát néhány lépést tettek abba az irányba, hogy az egységes magyar művészet fe lső fórumát létrehozzák. Ezt képviseli napjainkban is a Magyar Művészeti Akadémia. Az elmúlt negyven esztendő, mint látjuk, tudjuk, tapasztaljuk is, és oly sokszor már elmondtuk itt a Parlament falai között is, az ország kulturális területén és erkölcsi té ren hagyta a legnagyobb rombolást maga után. Ezt az erkölcsi szétzilálódást kívánja a Magyar Művészeti Akadémia a maga művészi eszközeivel helyrehozni és egy olyan új értékrendet, művészi értékrendet képviselni, kialakítani, amely segít az ország erkölcsi felépülésében is. Ennek az Akadémiának, amelyről most beszélek, tehát a Magyar Művészeti Akadémiának elsőrendű feladata, hogy a művein keresztül képviselje az etikát, mert a művészet a saját művészi értékrendjével hat az etikára is. Ilyen értelemben a magy ar Akadémia olyan tevékenységet fejt ki az oktatás, a nevelés, a művészeti élet területén a művészet minden ágazatára vonatkozóan, amelyik a független művészetet képviseli, és ezen keresztül tanítja vagy sugározza a nép felé azt a nemesebb rendű szemlélete t, melyet egy ország sem nélkülözhet semmilyen területen. Tisztelt Ház! Eddig csak a Magyar Művészeti Akadémiáról szóltam, ám jelenleg két művészeti akadémia működik országunkban. Ezek közül azonban sajnos, az 1993. évi központi költségvetés a Magyar Tudom ányos Akadémia című XXI. fejezetében csak a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia szerepel, a működési költségvetése közel 10 millió forint. Az év közben, még a nyári szünet előtt elfogadott ez évi pótköltségvetési törvényben ezt az összeget helyesen, v áltozatlan formában meghagytuk. Ez eddig nagyon helyes. Ám, mint már említettem, a Magyar Művészeti Akadémia 1991 végén alakult olyan neves Kossuthdíjas művészekkel, mint például Ágh István költő, Balassa Sándor zeneszerző, Melocco Miklós szobrászművész, Páskándi Géza író, Szalay Lajos grafikusművész. Ők vajon miért nem szerepelnek ebben az Akadémiáról szóló törvényjavaslatban? Ők és társaik miért nem kapnak központi költségvetési támogatást? Hogy is van ez? Ezé rt ha elfogadjuk az Akadémia feladatairól szóló 4. §t, akkor mindenképpen támogatnunk kell a Magyar Művészeti Akadémiát is, hogy a hazai művészvilág között a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke ne tegyen megkülönböztetést. Módosító indítványom is e bben a szellemben született. Tisztelt Ház! Kedves képviselőtársaim! Most egy kicsit húsbavágóbban kell fogalmaznom. Tragikomikus színjáték tanúi vagyunk. Az általam is tisztelt Kosáry elnök úr, ma eléggé nem dicsérhető módon igyekszik "visszalopni" a művés zetek becsületét a Magyar Tudományos Akadémiára. Ám Kosáry elnök úr kelepcébe esett — saját kelepcéjébe. Úgy gondolta, eleinte 810 íróval megússza a széptani akadémikusságot. Ám nem így történt, mert közben egy olyan testület jött létre Magyar Művészeti A kadémia néven, amely a különféle művészeteket természetes közegébe zárta. Így lettek tagjai — ahogy már néhány nevet említettem az előbb — festők, építészek, zeneszerzők, filmesek, írók. Makovecz Imre az elnök, Balassa Sándor zeneszerző, Schrammel Imre ker amikus és Gyurkovics Tibor író az alelnökök. Így dolgoznak erejükből, ameddig sorsuk el nem dől. Azóta persze a másik Akadémia is különféle művészeti ágakkal egészült ki. Ezt a nagyméretű, és úgy gondolom, elég tűrhető tehetségű tagokból álló testületet . (Mádai Péter: Nana! — Jobb oldalról közbeszólás: Csend! — Bánffy György: Kifogásod van ellene? Mádai Péter: … nem minősíthet.) ., a Magyar Művészeti Akadémiát senki nem kereste fel, noha a Magyar Művészeti Akadémia a legkülönbözőbb útonmódon igyekezett Ko sáry elnök úrral kapcsolatot teremteni, ő azonban minden esetben irodalmi tanácsadóihoz utasította a delegációt, őket már előzően messze eltanácsolták.
