Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZELECZKY ZOLTÁN, DR. (MDF)
1038 Őszintén mondom, már az is szégyen, hogy ezeket a részleteket elő kell tárnom, de úgy látszik, egyesek o lyan mély politika (?) ideológia (?) — nem tudom — ellentéteket igyekeznek kovácsolni, hogy kénytelen vagyok ilyen részletesen szólni. Mi ez az ellenségeskedés? — kérdezem. Ki szítja? Mi célja ennek a megosztásnak? Ki a kirekesztő? Egyszerűen képtelenség e gyetlen művészeti akadémiáról beszélni, mikor kettő működik. Ugyanakkor a mélyen tisztelt Kosáry elnök úr lemondással fenyegetőzik, ha a Parlament nem csak egyről beszél. Ez enyhén szólva indokolatlan fenyegetőzés — véleményem szerint. És más hasonló sajtó megnyilvánulásokról Nádori László képviselőtársam már az előbb szólt. A megoldás az, hogy a törvényben mindkét művészeti akadémiát legalizálni kell, és egy külön rendelkezésben, törvényben részletesen rendezni egyenrangú státusukat. Tisztelt miniszter úr! Javaslom, hogy a Széchenyi Művészeti Akadémiára vonatkozó két félmondatot e törvényjavaslatból emelje ki, és kérem, hogy 1993. november végére terjessze a Parlament elé a művészeti akadémiákról szóló törvénytervezetet, melynek előkészítése ezek után, úgy g ondolom, nem okozhat gondot. Tisztelt Országgyűlés! Bízom abban, hogy a nyári szünet után a most elmondottak szellemében fogjuk elfogadni a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslatot gróf Széchenyi István, a "legnagyobb magyar" születésnapján, s zeptember 21én, ami éppen egy parlamenti plenáris ülésnap lesz. Így méltó módon emlékezhetünk rá! Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Következik Szeleczky Zoltán képviselő úr, a Magyar Demokrata Fórum k épviselője, és az ülés vezetését átadom Szűrös Mátyás alelnök úrnak. (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el. — A jegyzői székben Tóth Sándort Juhász Péter váltja fel.) Felszólaló: Dr. Szeleczky Zoltán (MDF) SZELECZKY ZOLTÁN, DR. (MDF) Tisztelt El nök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai Akadémia szerepének megítélésében néha szenvedélyes, sokszor előítéletektől sem mentes megnyilvánulásokkal találkozhatunk. Hogy ez miért alakulhatott így ki, engedjék meg, hogy röviden végigfussak az elmúlt évtizede k történetén. A fordulat évében a kommunista párt kiterjeszti hatalmát a tudományos életre is, úgymond haladó szellemű tudósokat javasol az akadémikusok közé beválasztani, és természetesen az ideológiailag nem kívántakat kizárni. A Gerő Ernő vezette Magyar Tudományos Tanács 1950ben több kutatóintézetet — köztük a KFKIt — , történelemtudományi kutatóintézetet stb. hoz létre, s ezzel megindul a szovjet típusú akadémiákra jellemző széles kutatóintézeti hálózat kialakulása. (18.50) 1957ben már 33 kutatóintéze tet felügyel az Akadémia. 1949ben a tudományos tanács pártkollégiuma javasolja — idézem — : ". a megváltozott viszonyok követelményeinek megfelelő módon." új alapszabály elfogadását. Mondanom sem kell, hogy a változtatás megtörténik. Az 1949es XXVII. törv ény meghatározza az Akadémia szerepét és helyét a tudományos életben, ezzel fokozatosan a tudományos élet irányító központjává válik, részt vesz a népgazdaság szervezésében, így az első tudományos ötéves tervben például olyan fő feladatokat kap, mint a neh ézipar fejlesztése, a mezőgazdaság szocialista átszervezése stb. Ugyancsak szovjet mintára alakul ki a tudományos szakemberképzés és a tudományos minősítési rendszer. 1950ben bevezetik az aspiránsképzést, akkor sokan kerülnek ki a Szovjetunióba aspiránské nt, a kandidátusi fokozatot, majd 1951ben a tudományok doktora címet. A korábbi címet viselők kérvényezhették az új fokozat odaítélését, amely egy újabb ideológiai és politikai szűrésre adott lehetőséget.
