Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - NÁDORI LÁSZLÓ (SZDSZ)
1034 megtestesülő szellemi vagyonról szól. Mivel meggyőződésem szerint mindenekelőtt a szellemi vagyon szorul törvényi védelemre, jobb lett volna olyan törvényt alkotni , amelyik a törvény címében is utal az intézményrendszerre, például így: törvényjavaslat a Magyar Tudományos Akadémiáról és kutatóintézeteiről. Másodszor: a vita által kiváltott érdekellentétekről szólnék. Az volt a benyomásom, hogy az általános vitában mi ndenekelőtt az egzisztenciális és a szakmai természetű érdekellentétek uralkodtak. Az általános vitában elhangzott éles felszólalások, továbbá a pró és kontra röpiratok, sajtóviták jól tükrözték tudományos közéletünk masszív érdekellentétét. Zavaró volt to vábbá neves akadémikusok végletes reakciója, indokolatlan sértődése. Volt olyan akadémikus, aki úgy nyilatkozott — Cato után szabadon: a törvényt bírálók el akarják törölni az Akadémiát. A feszültségeket a vita és a közben eltelt, jótékonyan ható idő remél hetően levezette már, van remény további érdemi vitára. Tisztelt Országgyűlés! A törvény elemzésekor a tudomány, valamint a gazdaság, az oktatás és más makrosíkú rendszerek kapcsolódási pontjaira is figyelemmel voltam. Evidenciaként fogható fel, hogy a ren dszerváltás sikere többek között működő gazdaságon, szilárdan megalapozott társadalombiztosításon, hatékony oktatáson és nem utolsósorban fejlett tudományon keresztül minősíthető. Az akadémiai törvény ezért kiemelt jelentőséget kaphatna. Azért beszélek fel tételes módban, mert változatlanul nem kaptunk választ a különböző testületekben már 1990ben felvetett kérdéseinkre. Egyetlen kérdést emelnék ki: miért nem eredezteti a Kormány a két törvényt — tehát a felsőoktatási és az akadémiai törvényt — egy hosszú t ávú felsőoktatási, tudomány- és technológiapolitikai koncepcióból? Így a két törvény közötti — sokat hangoztatott, de kellően soha meg nem világított — összefüggések kirajzolódhatnának. A válasz — tehát az említett koncepció kidolgozása — a jelek szerint m ég szerzőre vár. Ezek után néhány észrevételt teszek konkrét törvényhelyekhez kapcsoltan. A törvényjavaslat 1. § (2) bekezdése szerint a Magyar Tudományos Akadémia a magyar tudományos élet önkormányzati elven alapuló, jogi személyként működő köztestülete. Bevezetőmben említettem már, hogy az Akadémia és intézményrendszere teljesen nem keverhetők össze, teljesen nem moshatók össze. Az Akadémia véleményem szerint nem működik hagyományai, jelenlegi gyakorlata alapján önkormányzati alapon — de ettől még jól műk ödhetne. Egy tudós testület meritokratikusan választja tagjait, működésében a meritokrácia érvényesül. Ezzel szemben az önkormányzati alapon működő akadémiai intézeteknél a testület maga választja tagjait, maga választja tisztségviselőit, a demokratikus mű ködésnek megfelelően. Ebben nincs semmiféle ellentmondás. Az összemosás, a tisztázatlan működési és módszerbeli alapok okoznak zavart az Akadémia és az intézetek viszonyában. A fő kérdés tehát az, hogy a szellemi vagyont működtető akadémiai intézeteket hog yan irányítják. Kevésbé releváns az, hogy a tudós testület önkormányzati vagy más elv alapján működike. A fő kérdés az, hogy milyen keretei, szabályai vannak az intézetek gazdálkodásának, hogyan érvényesül az önkormányzatiság az Akadémia és az intézetek k apcsolatában. Az intézetek esetében jogos és helyénvaló az önkormányzati elv érvényesítése. Az intézetekkel öszszefüggésben kellene alulról építkező, önkormányzati elven működő testületről beszélni — természetesen választott vezetőséggel. Ebben az esetben az MTA elnöke nem nevezne ki igazgatót, nem osztana el újra állami pénzt, nem vonna el intézeti bevételt, még újraelosztásra sem. (18.30) Tisztelt Országgyűlés! Ezzel átváltanék az intézetekkel összefüggő javaslataim ismertetésére. Az inté zetek hovatartozását illetően, úgymond, az értékmegőrzés híve vagyok. Többek, például a Rektori Konferencia elnökének véleményéhez kapcsolódóan három csoportba sorolom az intézeteket.
