Országgyűlési napló - 1993. évi nyári rendkívüli ülésszak
1993. augusztus 30. hétfő a nyári rendkívüli ülésszak 12. napja - A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés Házszabályainak módosításáról és egységes szövegéről szóló 8/1989. (VI. 8.) országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati ... - ELNÖK (Szabad György): - KATONA BÉLA, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1020 kérdésekről nyilvános politikai vitákat folytatni, de ez nem akadályozhatja a törvénykezést, sőt éppen ellenkezőleg: az eltérő nézetek és vélemények esetleges közelebb hozásával segítenie kell azt. Tisztelt Országgyűlés! M indenképpen említést érdemel az előterjesztés azon törekvése, hogy a napirend előtti tévévitákat és választási politikai demonstrációkat visszafogja. Ezzel együtt azonban szükségtelen a napirend előtti felszólalást a frakcióvezető vagy helyettese személyéh ez kötni. Úgy gondolom, lehet ez bárki más, akit a felszólalás elmondásával a frakció megbíz. Nem biztos, hogy az adott témában a frakcióvezető tudja a legjobban és leghatásosabban elmondani a hozzászólást. A napirend előtti vagy utáni kérdés eldöntésénél tehát nem ezt, hanem azt kellene alapul venni, hogy valaki a frakció nevében, illetőleg támogatásával vagy anélkül kíván szólni. Ha a frakció nevében, akkor napirend előtt, ha viszont frakciótámogatás hiányában az Országgyűlés mégis szót ad, akkor napirend után kellene lehetővé tenni a felszólalást. Érdekes megoldás, illetőleg javaslat a bizottsági tagok helyettesítésének lehetősége. A bizottságok leterheltsége és egyre növekvő szerepe mellett rendkívül fontos, hogy a bizottságok — határozatképtelenség miat t — ne álljanak le a munkával, mert ez hátráltatja a plenáris ülés munkáját is. Végül, bár nem az általános vitára tartozik, mégis meg kell említenem a 17. §ban foglalt hatályba lépő rendelkezések kérdését is, mert az itt leírtakból sem az 1993. szeptembe r 1., sem pedig az 5. § nem stimmel. Bármennyit is törtem a fejemet rajta, nem sikerült megfejtenem, hogy miért az előterjesztés 5. §ában foglalt langyos rendelkezés az egyetlen, amelyet kizárólag az e határozat hatálybalépése után benyújtott önálló indít ványokra kell alkalmazni. Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint a többéves előkészítő munka és a pártok, illetőleg frakciók közötti véleménycsere meghozta eredményét. A jelen előterjesztés helyes célokat szolgál, kiérlelt és kisebb jelentőségű módosít ásokkal elfogadásra alkalmas. Ezért a képviselőcsoportom nevében elfogadásra is javaslom. Köszönöm szépen. (Kis taps középen.) Ilkka Suominen úr, a Finn Köztársaság parlamentje és az európai együttműködési értekezlet parlamenti közgyűlése elnökének és kís éretének köszöntése ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy tárgyalásunkat megszakítva köszöntsem a díszpáholyban megjelent Ilkka Suominen urat, a Finn Köztársaság parlamentjének és az európai együttműködési értekezlet pa rlamenti közgyűlésének elnökét és kíséretét. (A vendégek felállnak, a képviselők nagy tapssal köszöntik őket.) Kívánom, hogy magyarországi tárgyalásaik hasznosak legyenek, és jól érezzék magukat hazánkban. — Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk vitá nkat. Szólásra következik Katona Béla, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának vezérszónoka. (16.50) Felszólaló: Dr. Katona Béla az MSZPképviselőcsoport nevében KATONA BÉLA, DR. az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ú gy gondolom, hogy valamennyien már saját bőrünkön tapasztalhattuk egyegy esetben, hogy bizony ez a Házszabály már nem felel meg 1993ban annak a Parlamentnek, amely ma itt Magyarországon működik. Nem felel meg, hiszen a két feladat közül a törvényalkotási feladat vonatkozásában a szabályai elég egyenetlenek, különböző lukak vannak a szabályozásban, és ahogy már több fölszólaló említette, a Parlament Kormányt ellenőrző feladatára még gyakorlatilag, igazában nem nagyon tartalmaz szabályokat. Mi lehet a cél? Csak az lehet a cél, hogy olyan Házszabályt alkossunk — akár módosítással, akár új Házszabály elfogadásával — , amely biztosítja mind a két feladat maradéktalan ellátásához a megfelelő szabályok meghozatalát, ezáltal növeli a Parlament működőképességét, és talán
