Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
963 Egyedül ez a szisztéma biztosítja, hogy a társadalomnak a tudományra szánt pénze valóban oda áramoljon, ahol belőle a legjobb eredmény születik. Ez esetben az alkalmatlan és tehetségtelen kutató, a haszontalan kutatási téma további pénzügyi forrást nem kap, a versenyben a legkiválóbbak maradnak felül, a sikeres témák és kutatók kerülnek előtérbe. A nemzet legfontosabb feladatai közé tartozik a tudományos utánpótlás biztosítása. Ezért az OTKAban ki emelkedő feladatot kap a tehetséges és fiatal kutatók támogatása. Az OTKA keretében nyílt továbbá első alkalommal lehetősége a felsőoktatási kutatásnak arra, hogy versenyezzen alapokért a kutatóintézeti szférával. Így az OTKA 1986. évi bevezetésével és kés őbbi továbbfejlesztésével a magyarországi tudományos kutatás finanszírozási rendszere nagy lépést tett a fejlett északamerikai és európai kutatástámogatási rendszerek irányába. A jelen törvényjavaslat elsősorban a német modell korszerű elemeit vette át, é s ezt egyértelműen pozitívan értékeljük. Ugyanakkor látnunk kell azt is, hogy a törvényjavaslat olyan elemeket is tartalmaz, amelyeket ki kell küszöbölnünk ahhoz, hogy a törvényjavaslat eredeti céljának megfelelően eredményesen működhessen. Már a bizottság i vita során is általános kifogásként merült fel, hogy a beterjesztett törvénytervezetben leírtak jelentős része nem igényel törvényi szintű szabályozást. Rendkívül részletes mind a célok megfogalmazásában, mind a szervezeti, személyi és működési feltétele k terén. Ezeket elengedő lett volna alacsonyabb szintű jogszabállyal vagy szervezési és működési szabályzattal rendezni. A törvényszintű túlszabályozás azért is hátrányos, mert merev rendszert alkot, amely kizár minden rugalmasságot, fejlődést. Minden módo sítás esetén az Országgyűléshez kell fordulni törvénymódosításért. A továbbiakban két gondolatkört emelnék ki, nevezetesen az OTKAbizottság összetételének kérdését, majd a támogatások odaítélésének mikéntjét, mégpedig olyan szándékkal, hogy a benyújtott m ódosító javaslataink világosabbak, egyértelműbbek legyenek. Az OTKA feladata, mint ismert, a nemzetközi színvonalú tudományos alapkutatások támogatása. Az OTKA vezető testülete az OTKAbizottság. Ez fogalmazza meg többek között azokat az általános elveket, amelyek irányába a magyar tudomány fejlesztése célszerű. Az OTKAnak ugyanakkor őrködnie kell azon, hogy a magyar tudomány támogatásának egyik legnagyobb forrása ne kerüljön semmilyen érdekcsoport túlzott befolyása alá. Ezért szükségesnek látjuk, hogy az általános célok megfogalmazásában a tudományos közélet széles körű véleménye tükröződjék. Erre az OTKAbizottság összetétele nyújthat garanciát. Az egyes kutatási projektek elbírálása pedig a kutatók széles körének bevonásával, elsősorban a várható eredmén yesség alapján történjék, és az így létrejött besorolási javaslatokat egyéb szempontok szerint már más fórumok ne bírálják felül. Az OTKA működésének tisztaságát, szakszerűségét a jelenlegi rendszer szerint működő eljárás biztosította, illetve biztosítja l egjobban. Ez a rotációs elv szerint működő zsűriken és széles körű opponensi bírálatokon alapszik. Az alábbi számok mutatják, hogy a tudományos közösség milyen széles köre vesz részt az elbírálási folyamatban. Jelenleg - összesen mintegy 80 tagból álló - h árom szakkollégium fogalmazza meg, az OTKAbizottság átlal elfogadott elvek alapján, a zsűrik számára az elbírálás szempontjait. A 42 zsűri mintegy 450 tagjával értékeli a mintegy 2500 opponens véleménye alapján a pályázatokat. A szakkollégiumokban, a zsűr ikben és az opponensek munkájában tudományosan minősített szakemberek, akadémikusok, tudományok doktorai, esetenként kandidátusok vesznek részt. Az OTKAzsűri összetétele tehát a rotációs elv alapján évente változik. Nincsenek állandó tagjai, döntéseiket s emmilyen más forrásokból kapott információk nem befolyásolják, ítéleteik szakszerűek és objektívek.
