Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 16. kedd, a tavaszi ülésszak 13. napja - Az országos tudományos kutatási alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Szabad György): - HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP)
962 A törvényjavaslat erénye, hogy a sokat emlegetett kuta tást és felsőoktatást próbálja egymáshoz közelebb hozni azon keresztül, hogy a kuratóriumában egyenlő számban szerepelnek tagok a tudomány és a felsőoktatás részéről. Ez nagyon fontos lépés. A második rendkívül fontos erénye a törvénynek, hogy - a FEFAhoz hasonlóan - komoly lépést tesz előre az autonómia irányába azzal, hogy a húsztagú kuratóriumból hét tagot ad a Kormány, a többieket egyenlő mértékben a felsőoktatás, a tudomány, illetve a szakkollégiumok elnökei adják. Nagyon fontosnak ítéljük ezt a lépés t. A törvény abból a szempontból is nagyon komoly lépést tesz előre, hogy biztosítja a Kormány kontrollját, de nem engedi meg a beavatkozást. Ez rendkívül lényeges és tisztázandó kérdés, hogy meddig tart a kontroll, honnan kezdődik a beavatkozás - de erre a törvény elég jó kereteket ad. A bizottsági munka eredményeként is sikerült a törvény redundanciáját, túlszabályozását csökkenteni. Az autonóm szervezetek esetében nagyon fontos, hogy ne a törvény szabályozzon, hanem az autonó m szervezetek belső vitakultúrája révén jöjjön létre a konszenzus. (11.10) A továbbiakban néhány olyan dologról szeretnék még említést tenni, amelyeket a törvényben nem kívántunk szabályozni, ugyanakkor borzalmasan fontosak, hiszen egy nagyonnagyon belter jes kérdésről van szó. Azok, akik részt vesznek a kuratóriumban, akik a szakkollégiumok tagjai, és akik az említett 20 bizottság tagjai, azok valójában mindannyian pályázók is az OTKAalapokra. Kis ország lévén elkerülhetetlen ez a kérdés, ezért nagyon fon tos az OTKA pályázati rendszerénél a nyilvánosság, a kontroll, az eredményorientáltság, a verseny, a rotáció kérdése. A törvényben sikerült a nyilvánosságot azon keresztül is elősegíteni, hogy már az opponensi vélemények után, tehát még a döntés előtt nyil vánossá válik az eredmény, tehát itt már van egy kontrolllehetőség, nemcsak a pályázati döntések után - ez nagyon fontos kérdés. Az előbb említettek miatt a rotáció rendkívül fontos. Nem lehet megengedni, hogy lobbyk kialakuljanak - ennek a veszélye megva n. Ezt nem a törvény szabályozza, a törvény csak említést tesz a rotáció fontosságáról, majd maguknak a tudományos műhelyeknek kell e kérdésben előrébb lépni és ezt pontosabban szabályozni. Végül, azt gondolom, hogy ezen a törvényen lehet javítani, de való jában egy európai szintű törvényt sikerül majd létrehoznunk. Ki kell emelnem azt, hogy a bizottság és az előterjesztő a bizottsági munkában rendkívül korrekten és rugalmasan működött együtt. A törvény leglényegesebb erénye, hogy most már alapvetően a tudom ány hölgyein és urain, a tudományos kutatókon fog múlni, hogy ezzel az alappal jól gazdálkodnak vagy nem. A szabaddemokraták részéről, amennyiben miniszter úr a bizottsági javaslatokat elfogadja, támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Tap s.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. A független kisgazda képviselőcsoport nevében Hajdu Istvánné jelentkezett szólásra. A képviselőnőt illeti a szó. Felszólaló: Dr. Hajdu Istvánné a független kisgazdaképviselőcsoport nevében HAJDU ISTVÁNNÉ, DR. (FKgP) T isztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Az OTKA, mint az alapkutatást segítő pályázati rendszer, az elmúlt években rendkívül fontos szerepet töltött be. A hazánkban végzett tudományos alapkutatások döntő többségének pénzügyi bázisát jelentette, nélküle a tudományos kutatás intézményi és személyi feltétetelei nem lettek volna megvalósíthatók. A tudományos kutatások finanszírozásának egyetlen hatékony rendszere, amelyben a kutatóhelyek tudományos célú pénzügyi forrásaikat nem automatikusan kapják, hanem tu dósaik elbírált teljesítményének mértéke és értéke szerint.
