Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A kisvállalkozói garanciaalapról szóló törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter:
931 Így kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy a már elfogadott módosító javaslat okkal együtt elfogadjae a rehabilitációs alapról szóló törvényjavaslatot. Szavazzanak! (Szavazás.) Az Országgyűlés 199 igen szavazattal, 3 ellenszavazat és 22 tartózkodás mellett a törvényjavaslatot elfogadta. A kisvállalkozói garanciaalapról szóló törvén yjavaslat határozathozatala ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kisvállalkozói garanciaalapról szóló törvényjavaslat határozathozatala. Az előterjesztést 8563as számon kapták kézhez. A kivételes eljárás befejezté vel nem került sor a miniszteri válaszadásra. Ezért megadom a szót Szabó Iván pénzügyminiszter úrnak. (17.50) Dr. Szabó Iván pénzügyminiszter válasza SZABÓ IVÁN, DR. pénzügyminiszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Kevés olyan gazdaságpolitikai kérdés van ma Magyarországon, amelyben olyan széles körű egyetértés van, mint a kis- és középvállalkozások támogatása. Ezt jelezték a tegnapi felszólalások is, hiszen valamennyi képviselőtársam kivétel nélkül támogatta a kisvállalkozói garanciaalapról szól ó törvényjavaslat elfogadását. A plenáris ülésen elhangzott észrevételek ugyanakkor megerősítettek abban, hogy kicsit részletesebben beszéljek a hitelgaranciarendszerről, melynek egyik lényeges eleme a tisztelt Ház asztalán lévő törvényjavaslat. A Kormány kidolgozta és várhatóan a közeljövőben már valóságosan is működő garanciarendszer lehetővé teszi, hogy a kis- és középvállalkozások akkor is hitelhez jussanak, ha a hitelnyújtásban a kötelező óvatossággal eljáró bankok kizárólag a fedezet hiánya miatt nem adnának kölcsönt. A hitel felvételéhez ugyanis - mint ahogy azt önök jól tudják - nemcsak piacképes projectre van szükség, hanem olyan biztosítékokra is, amelyek a pénzintézetek számára a hitel visszafizetésének biztonságát szolgálják. Az induló vállalkoz ások azonban sehol a világon nem rendelkeznek elegendő vagyoni háttérrel, különösen igaz ez Magyarországon, ahol az elmúlt évtizedekben a lakosság széles rétegei nem rendelkeztek olyan jövedelemmel, amely jelentősebb vagyonfelhalmozást tett volna lehetővé. Milyen elemekből is áll ez a hitelgaranciarendszer? A múlt év novemberében megalakult a Hitelgarancia Részvénytársaság több mint 3 és fél milliárd forintos alaptőkével, amelyből a Kormány részesedése 2 milliárd forint. Ezt az összeget a privatizációs bev ételekből különítettük el. Alapítóik között a Kormány mellett 65 pénzintézet és 10 érdekvédelmi szerv is található. A Hitelgarancia Részvénytársaság elfogadott alapító okirata szerint a kis- és középvállalkozások hiteleinek akár 80 százalékáért is vállalha t készfizető kezességet. A társaság felmentést kapott a társaságiadófizetési kötelezettség alól, a tulajdonosok nem részesülhetnek osztalékban, és minden nyereséget kötelesek az alaptevékenység végzésére fordítani. A tegnapi hozzászólások többsége a Hitel garancia Részvénytársaság működéséhez kapcsolódott, az általam is legfontosabbnak ítélt kérdéseket érintve. Nagyon fontos ugyanis, hogy a társaság előre meghirdetett szabályok szerint folytassa tevékenységét, többek között azért, hogy a szubjektivitást - m int ahogy egyik képviselőtársam fogalmazott - ki lehessen küszöbölni. Nem kevésbé fontos az sem, hogy megfelelő garanciák álljanak rendelkezésre ahhoz, hogy a nagyobb összegű hitelfelvételek ne vonhassák el a társaság forrásait a valóban kis vállalkozások elől. Szeretném elmondani önöknek, hogy a Kormány a társaság megalakításakor és a működést meghatározó alapdokumentumok - üzletszabályzat, üzletpolitika - elfogadásakor a fenti kérdéseket
