Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Kérdések: - MÓZS JÓZSEF (KDNP) - ELNÖK (Vörös Vince): - GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész:
94 MÓZS JÓZSEF (KDNP) Köszönöm, Elnök Úr. Kedves Képviselőtársak! Kedves Legfőbb Ügyész Úr! Ugyan az írásban megfogalmazott kérdésem óta néhány hét eltelt, tekintettel a téli, rendkívüli üléssz akra, de azt hiszem, a kérdés még mindig aktuális. Én azok közé tartoztam, akik kiegyensúlyozott tájékoztatásra számítottak az átmenet éveiben is. Nos, visszatekintve azt lehet mondani, úgy látom, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatásból nagyon kevés valósu lt meg, pedig most már 2,53 év eltelt ezek között a viszonyok között. A jó példák száma csekély - bár vannak. Feltehető a kérdés, hogy a törvény jelenleg mennyire képes elriasztani a rágalmazással ellenfeleiket kikapcsolni igyekvő embereket, illetve azon orgánumokat, amelyek ezeknek helyt adnak. Feltehető a kérdés, hogy vane egyáltalán törvényes védelem a félretájékoztatás, az uszító közlésmód ellen? Tudom, a jog számára igen nehezen kezelhető terep ez, de mivel konfliktusként létezik, szembe kell vele né zni. Számomra elszomorító volt, hogy valakit le lehetett tömeggyilkosozni nem túl rég a magyar televízióban - gyakorlatilag következmények nélkül. Angliában, a demokrácia hazájában, különbíróság felállítását fontolgatják az általam kifogásolt jelenségek el len. Tisztelettel kérdezem: hazai viszonyaink között láte lehetőséget egy hasonló, külön sajtóetikai jelenségekkel foglalkozó bíróság számára, amely gyorsan és elrettentő jelleggel megoldaná az inkriminált jelenségeket. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vinc e) : Köszönöm. Felkérem dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész urat, a kérdésre szíveskedjék megadni a választ. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válasza GYÖRGYI KÁLMÁN, DR. legfőbb ügyész: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlé s! A "pletykalap"ok műfaja - persze lehet erőteljesebb kifejezést is használni - problematikus. Tapasztalati tény, hogy a demokratikus országokban ilyenek vannak, és ezek sok embernek adnak munkát, nemcsak a szerzőknek, szerkesztőknek, nyomdászoknak, terj esztőknek, hanem az igazságszolgáltatásban dolgozóknak is. Ez a sajtószabadság velejárója, és ez a sajtószabadság nemcsak az emelkedett szellemű újságokat és újságírókat illeti meg. Ennek a sajtószabadságnak a korlátait a sajtótörvény meghatározza. A sajtó szabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy erre való felhívást, nem sértheti mások személyhez fűződő jogait, és végül pedig nem sértheti a közerkölcsöt. Egy időszaki lapról lévén szó, azt kell mondani, hogy ehhez a magyar sajtószabadság me gteremtése óta engedély nem kell, elég bejelenteni és regisztrációba venni. Ez a nyilvántartás a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban vezettetik. A minisztériumnak ez a tevékenysége azonban nemcsak formális, azért, mert amikor a nyilvántartásba felves z egy ilyen lapot, akkor meg kell nézni, hogy a sajtótermék tartalma a fent említett korlátokba ütközike. Hogyha a megjelenés során alakul ki olyan praxis, hogy e korlátokba ütközik, akkor ezt az időszaki lapot törölni kell a nyilvántartásból. Ez a nyilvá ntartásból való törlés lényegében - noha a törvény nem így hívja - betiltást jelent, mert nyilvántartásba vétel nélkül az időszaki lap nem terjeszthető. (14.30) Most az ügyészségnek arra van joga, hogy függesszen fel egy sajtóterméket közlésben, és indítvá nyt tehet a bíróságnak arra, hogy tiltsa meg a nyilvános közlést, ha az az említettekbe ütközik.
