Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. február 2. kedd, a tavaszi ülésszak 2. napja - Kérdések: - ELNÖK (Vörös Vince):
93 (14.20) Tájékoztatnom kell a tisztelt Házat arról, hogy a sajtóhírek nem mindig elég precízek és elég alaposak. Másodszor, ismét csak azt tudom hangsúlyozni, hogy az erre hivatott szervezetek figyelmét nem kerülik el az ilyen természetű tényked ések, és meglehetősen kezdeti stádiumban és csírájában fojtották el a korábbit is - ha lenne másfajta, azt is. Labdarúgómérkőzés nézőterei és ami ott elhangzik. A labdarúgómérkőzések nézőterein hol kórusban, hol pedig uniszónóban elhangzanak olyan kijele ntések, jelzők és egyebek, amelyeknek megakadályozása, elhárítása, lecsendesítése inkább a rendezők feladata. Az oda kihelyezett rendőri erőknek az a feladatuk, hogy életek veszélybe ne kerüljenek, nagyobb károkozás ne történjen és így tovább. Ha van egy e set egy nézőtéren, valami csúf jelzők, sértő, gyalázatos rigmusok vagy közszeméremsértő kifejezések hangzanak el, akkor én úgy vélem, nem várható el, hogy a rendőrség azonnal attakot indítson, pláne akkor nem, ha Gadó képviselő úr mindezt a Magyar Hírlap - azt hiszem - december 7ei számában olvasta, majd azt követően a Kurír még egy számában jelent meg erről híradás. Bejelentés, feljelentés sem magánszemélytől, sem egyesülettől nem történt. Egyesület nem is kérte a rendőrség közbelépését. Hogy milyen széle s körű a rigmuskészítő hajlam a különböző köztereken, a kocsmáktól a labdarúgómérkőzések nézőteréig, én úgy érzem, nagyon nehéz dolog volna ebben az ügyben mindig és minden esetben - bármily gyalázatos dolgok hangzanak el - valamiféle rendőrségi közbelépé st igényelni. Feljelentés esetén természetesen más a helyzet. Pró és kontra hangzanak el ilyen természetű rigmusok - ez közismert, ahogy ellenkező irányzatú bejelentések is hangzanak el. A harmadik: a Mónus Áronféle ügyben képviselő úrnak a legfőbb ügyész úrhoz kellett volna interpellálnia. Én több alkalommal elmondtam a tisztelt Háznak, hogy egyedi nyomozati ügyekben mi a belügyminiszter feladata és hatásköre - és ezt nem akarom elismételni. Ebben az ügyben fokozott ügyészi felügyelet mellett történik a n yomozás - a képviselő úr nyilván tudja, hogy mi az. Nem sorolom el a kronológiát a válaszban. Egy esetben jelent meg Békéscsabán a nevezett úr, és erről a zártkörű rendezvényről nem volt tudomása a rendőrségnek. Sajnálom én is, hogy nem volt tudomása. De d ecember 3áig 11 alkalommal kísérelte meg a rendőrség, hogy az inkriminált könyv szerzőjét megkeresse és átadja részére az idézést. Nem találta egyetlen alkalommal sem. Egy jogállamban sajnos előfordul, hogy ha az eljárások jogszerűek, akit érint, bizonyos szélesebb körű cselezési és kicselezési lehetőségekhez jut. Egyébként én magam nem helyeslem mindezt, de ettől még az eljárásjog szabályai meglehetősen szigorúak. Amikor elérték vagy elérték volna Mónus Áron urat, akkor egy izraeli útlevelével eltávozott az országból, vagy ügyvédjén keresztül távolmaradását több esetben igazolt betegségével mentette ki, míg a szeptemberoktóber hónapokban szóló idézéseknél zsidó származására és zsidó ünnepekre való hivatkozással nem jelent meg - ezt akkor még, októberben a rendőrség elfogadta. Ezt csak azért mondom el - és minden félreértés nélkül , hogy mennyi paradoxia kapcsolódik mindehhez. (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi az idő múlását.) Én úgy hiszem, nem tehetetlen a rendőrség ebben a kérdésben. Kétségkívül nem jutott az illető úr közelébe oly módon, ahogy kellett volna. Befejezésül, arra én nem reflektálok, amit zárómondatában elmondott a képviselő úr, és idő hiányában az itt improvizált további tényekre én nem kívánok kitérni. Köszönöm. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm belügyminiszter úr válaszát. Mózs József, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője kérdést kíván feltenni a legfőbb ügyészhez "Kérdés a mocskolódásról" címmel. Mózs József képviselőtársamnak átadom a szót. Kérdés: Mózs József (KDNP) - a legfőbb ügyészhez - "Kérdés a mocskolódásról" címmel
