Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 9. kedd, a tavaszi ülésszak 12. napja - A nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. (SZDSZ)
864 Ugyanis elképzelhetetlen számomra, hogy egy közösség, egy lakóközösség, ahol kisebbségek is élnek, azért kerüljön hátrányos helyzetbe, mert ott nemzetiségiek élnek. Például nemzetiségi oktatást természetesen csak ott kell bevezetni, azon a településen, aho l nemzetiségek élnek. Egy olyan faluban, ahol színmagyar a lakosság, ezt nem kell. A nemzetiségi oktatás létrehozásához tantermekre van szükség, plusz pedagógusra és egyebekre van szükség, és nem lehet helyi feladattá tenni, a helyi önkormányzat feladatává , hogy ő párhuzamos osztályokat működtessen akkor, amikor létszámban elég lenne esetleg egy osztály, nem lehet helyi önkormányzat kizárólagos feladatává tenni azt, hogy több pedagógust foglalkoztasson, mint amire egyébként egy normál magyar településen szü kség lenne. És sorolhatnám ezeket a többletigényeket, többletköltségeket. Ezekre létre kell hozni egy olyan állami alapot, amelyből ezek az önkormányzatok lehívhatják a funkció ellátásához szükséges pénzeket. Ugyanúgy egyetértek azzal is, és ez is egy gara ncia kell hogy legyen, hogy a létrejövő nemzetiségi önkormányzatok - helyi és országos önkormányzatokat is értek alatta - szintén egy induló vagyonhoz jussanak, egy induló támogatáshoz jussanak állami forrásokból. Azzal is egyetértek, de ezt tartalmazza a törvénytervezet is - helyesen , hogy a működésük során legyen egy olyan alap - egy olyan alapítvány vagy alap, a formája tulajdonképpen teljesen mindegy, hogy hogy működik , amely folyamatosan támogatni tudja a feladatokat, a nemzetiségi önkormányzatok á ltal felvállalt feladatoknak az ellátását. Ezenkívül nagyon fontosnak tartanám azt, hogy a mostani költségvetésben biztosított többlettámogatások, amelyek a nemzetiségi oktatásra fordítandók elsősorban, de az óvodai ellátás is ezek közé tartozik, ne szűnje nek meg azzal, hogy létrejön egy nemzetiségi törvény, és ez a nemzetiségi törvény lehetőséget biztosít különböző önkormányzati formák működésére. Én azt gondolom, garantálnunk kell a továbbiakban, hogy ezek megmaradjanak, és ehhez pluszban jöjjenek olyan f orrások, olyan anyagi garanciák, amelyek nem csökkentik az eddigi lehetőséget, hanem növelik. Itt zárójelben megjegyezném, hogy sajnos, ezek a lehetőségek elég minimálisak, annak ellenére, hogy az ország nagyon sok településén lehívják ezt a többletnormatí vát. De emögött azt is világosan kell látnunk: egyelőre tényleges nemzetiségi oktatás nagyon kevés helyen történik, és általában az általános normatíva kiegészítésére használják a települések ezeket a pénzeket. (11.20) Azt is mondhatnánk, hogy például a ma gyarországi németségnek - amely a cigányság után a legnagyobb nemzetiségi létszámmal rendelkezik - tudomásom szerint Magyarországon még mindig nincs általános iskolája egyetlen egy sem, amely tisztán nemzetiségi tannyelvű lenne. Zárójel bezárva. Folytatnám az anyagi garanciák között. Azt gondolom, hogy ha létrejönnek a törvény keretei között azok a nemzetiségi önkormányzati formák, akkor ezek az önkormányzati szerveződések kapják meg a pluszpénzeket, a nemzetiségi célokat szolgáló pénzek helyben történő elo sztásának a lehetőségét. Ők dönthessék el, hogy egy adott településen szükség vane nemzetiségi iskolára, vagy nemzetiségi óvodára, vagy nincs szükség, hanem helyette egy nemzetiségi könyvtárat vagy nemzetiségi öregek napközijét kell működtetni, mert a fal uban, abban az adott kis településen éppen nincsenek gyerekek, vagy nagyon kicsi a gyerekek létszáma. Ezzel - azt gondolom - a mostani finanszírozási rendszer anomáliái is kiszűrhetők lennének, mármint az, hogy a nemzetiségek támadják az egyes önkormányzat okat. Azzal támadják, hogy nem adják címzetten az iskola számára azt a 15000 forintot, amit tanulónként kapnak. Tudom persze, hogy megkapják az iskolák, csak nem jelenik meg a helyi költségvetésben egy külön kalapban, egy külön keretben. Ha a helyi nemzeti ségi önkormányzati szervek kapnák meg ezt az összeget, akkor ez az anomália egyszerűen kiküszöbölődhetne, és nem lehetne a helyi közigazgatást támadni.
