Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 8. hétfő, a tavaszi ülésszak 11. napja - Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz alapról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban történő tárgyalása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
842 költségvetésből hozzátett 5 milliárdról van még szó. Ha ezt durván összeszámoljuk, akkor ez évente 34 milliárd forintot jelent ennek a területnek, tehát nem csupán egymilliárdról van szó. (19.30) A másik, amit még hozzá kívánok tenni, hogy a hallgatói létszám növekedett, és ez egy támogatandó folyamat, támogatandó cél - a mi véleményünk szerint is. A hallgatói létszám kevés volta, az európai rangsorban való elhelyezkedésünk pedig csupán a dolgok egyik oldala, hogy ez kevés - és az én megíté lésem szerint is kevés , de van a dolognak egy másik oldala: ez pedig a diplomák oldala. A diplomák oldalán, a diplomák tekintetében már nem állunk ilyen rosszul az európai statisztikákban. A mi módosító indítványaink közül négy területet jelölnék meg. Az egyik, hogy véleményünk szerint szükség van az alap működésének egyik külső szervezet által való ellenőrzésére, és ennek az ellenőrzésnek az értékelése folyamán a véleményét egy nyilvános jelentésben a közvélemény elé kell tárni. A má sik ilyen, a bizottság összetételére vonatkozó kitétel lenne, hogy véleményünk szerint a gazdasági szférát, a felhasználási szférát szükséges lenne bekapcsolni ebbe az elosztó szerepet vállaló kuratóriumba, hiszen a pénzügyigazdasági szféra szerepének beé pítése a nyugateurópai tapasztalatokkal is alátámasztható lépés, amelyet azonban nem vagy aligha lehetne hosszabb távon az ágazati minisztériumi delegálással megoldani. Ezért tartjuk jó megoldásnak mind a gazdasági érdekképviseletek, mind pedig az ÉT munk aadói oldalának a bevonását erre a területre. Nem menedzserek szerepeltetése, hanem olyan szakembereké szükséges, akik, mondjuk, a szellemi erőforrások fejlesztésében érdekeltek. Ugyanehhez a részhez kapcsolódik még az a - mindannyiunk által elmondott - pr obléma, hogy a parlamenti bizottság részt vegyene ebben a körben vagy sem. Itt inkább csak az indokokra szeretnék kitérni - hogy ezzel ne maradjak adós. Tulajdonképpen a végrehajtó hatalmi szféra javaslata hozta létre minisztériumi rendelkezési joggal az alapot, és ez a mi hozzáállásunk szerint a hatalmi ágak megosztásának alkotmányos elveivel szembe megy. Nekünk ugyanis az lenne a feladatunk, hogy törvényhozóként ellenőrző szereppel biztosítsuk a végrehajtásban megjelenő problémákat, értékeljük ezt a munk át. A végrehajtásban való működést, tehát a kormányzat ilyen irányú szerepét tulajdonképpen az ilyenfajta közreműködésünk garantálhatná - úgyhogy ezért sem javasoljuk a bizottság részvételét ezen alap működésében. Visszatérnék még az előbbi felsorolásból n éhány dologra. Az egyik az, amit sajnos, nem sikerült módosító indítványban megjelentetni: az újabb pályázatok elbírálása során véleményünk szerint az elnyert pályázatok eredményét is meg kell nézni, azt, hogy egyegy pályázó az elnyert pályázatok alapján mit valósított meg, elértee azokat a célokat, amiket felvállalt. Nekünk az a meglátásunk, hogy bizonyos téren ez nem történt meg. Egy dolog még, amit utoljára igértem: a bizottság összetételéből az előterjesztők - talán véletlen folytán - kihagyták a művé szeti egyetemek rektori székének a képviseletét. Talán ez a bizottsági módosító megoldja ezt a problémát, amelyet a bizottság benyújtott. Tisztelt Ház! Három kihívás jelenik meg ma a felsőoktatás terén - egymás melletti problémákat vetnék föl. Az egyik: a nemzetközi akadémiai szférába való bekapcsolódásunk problémaköre. Ehhez az alapból, illetve a felsőoktatási törvénnyel és a költségvetési forrásból a fogadókészséget lehet megteremteni, illetve olyan szervezeteket kell létrehozni, amelyek kapcsolódási pont ok a nyugateurópai akadémiai szférához. A másik ilyen terület: a belső intézményrendszer átalakulása, illetve átalakítása. Itt a régiókra, illetve az univerzitásokra kell gondolni. A probléma akkor jelenik meg, hogyha megvizsgáljuk, hogy az elnyert pályáz atok alapján mennyire valósultak meg olyan tartalmi együttműködések, amelyek
