Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - HOPPA JÓZSEF, DR. (MDF)
787 hián y van, és nem megfelelő a föld alatti és a külszíni dolgozók aránya. Mindezekkel egyidejűleg az importliberalizáció a mélyműveléses szénbányászat számára megoldhatatlan kihívást jelent. Következmény: a mélyműveléses bányavállalatok felszámolás alatt állnak . Nyilvánvaló azonban - és ezt az energetikai koncepció is tartalmazza, hogy a felszámolási folyamat vége nem lehet a mélyműveléses szénbányászat jelentős részének megszüntetése, amelynek legfőbb okai a következők. A mélyműveléses bányászat szénbá zisra épült villamoserőmű kapacitáskiváltásának, vagy más tüzelőanyagbázisra történő átállítása rendkívül tőkeigényes, amelynek forrásai a közeljövőben nem biztosíthatók. Ezen erőműveknek általában kapcsolt rendszerben távfűtési alapellátási kötelezettség eik is vannak. Megszüntetésük csak párhuzamos kapacitások kiépítésével lenne lehetséges. Egyes monokulturális bányászati régiókban - ilyen például a Mecsekben Komló és környéke - kezelhetetlen foglalkozási helyzetet teremtene. A felszámolások költségei - h umánköltségek, bányabezárás, erőműbezárás, rekultivációk stb. - jelentősek, átmenetileg meghaladhatják a szénbányászat veszteségeit. Mindezek alapján a következő vizsgálatok elvégzése javasolható, amelyeket az energetikai koncepcióra tett javaslat nem célo z meg. A mélyműveléses szénbázisra épült erőművek tüzeléstechnikájának, illetve energiaátalakító rendszereinek korszerűsítése milyen ütemben és milyen forrásigénnyel lenne megvalósítható a jelenlegi infrastrukturális alapokon. A korszerűsítések számottevő kapacitásbővítésekkel is együtt járhatnak. A kapacitás korszerűsítés utáni megtartása mennyivel csökkentheti a készletezés és a diverzifikálás költségeit. A fenti vizsgálatok után, illetve az előterjesztésben is megjelölt térségi és területfejlesztési vizs gálatok után lehet kellő megalapozottsággal dönteni arról, hogy hosszú távon célszerűe a mélyműveléses bányászatot megszüntetni, vagy jobb nemzetgazdasági szintű eredményt ad annak megtartása. Mindenképpen bizonyos azonban, hogy középtávon a mélyműveléses bányászat jelentős részét meg kell tartani. Célszerű azonban a figyelmet felhívni arra is, hogy a szóban forgó szénerőművek korszerűsítése a szénbányászat hosszú távú visszafejlesztése esetén is jobb eredményt adhat az új kapacitások kiépítésénél. További előnye a szénerőművek korszerűsítés utáni megtartásának, hogy a készletezés az összes energiahordozó közül a legolcsóbban valósítható meg, de előnye az is, hogy a nyersanyagbeszerzési lehetőségek a gyakorlatban korlátlanok. Elfogadható és célszerű az elő terjesztésben is megfogalmazott szénbányaszénerőmű vertikumok kialakítása szervezetitulajdonosi integrációval. Ezt a felsorolt három térségben - Mecsek, Mátra, Ajka - a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani, ahol hosszú és középtávon is biztos ítható lesz az alapanyagellátás bázisának megválasztása, továbbá a bányászat részére az a stabilitás, amely tevékenységüket tervezhetővé, kiszámíthatóvá teszi. Az elmúlt év utolsó negyedében ez a folyamat szerencsére felgyorsult. S végezetül néhány gondol atot a mecseki szénbányákról is. A kokszolható feketeszén iránti igény az utóbbi időben megszűnt, amelynek következményeit a mecseki szénbányászat súlyosan megszenvedi. A kereslet csökkenésének oka a kohászati termelés visszaesése. A másik ok az, hogy a na gy kéntartalmú mecseki szén rontja a kohászati termelés hatékonyságát. A Dunai Vasmű is áttért az importra, amely az ő szempontjukból természetesen indokolt. A több szempontból is elhibázott liászprogram - amely mind a piaci lehetőségeket, mind a munkaerőh elyzetet tragikusan tévesen prognosztizálta - csődje után a Mecseki Szénbányák Vállalat szintén felszámolási folyamatba került. A sok száz milliós évenkénti működési veszteség a mélyműveléses bányászatban, illetve a rá épült, de jelentősen túlméretezett in frastruktúrák üzemeltetésénél keletkezik. A tevékenységet vizsgáló külföldi tanulmányokból egyértelműen kitűnt, hogy a vállalat működőképességének biztosításakor a külfejtés mellett csak egy mélyműveléses bánya tartható meg. Az 1990ben ekészült Szészek: S zénbányászati Szerkezetátalakítási Központanyag a szénbányászat átalakításáról azt tartalmazta, hogy Komló bányaüzemet 1994. január 1jén be kell zárni. Örülök annak, hogy sikerült az illetékeseket meggyőzni arról, hogy a végleges döntés előtt érdemes még
