Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása - HOPPA JÓZSEF, DR. (MDF)
786 HOPPA JÓZSEF, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Annak a területnek vagyok képviselője, ahol ma még feketeszéntermelés folyik. Több mint száz éven keresztül adott megélhetési lehetőséget az ott élő emberek jelentős részének a szén. Így érthető, hogy a több generáción keresztül ebből a tevékenységből élők, de a bányászati szakemberek egy része is érzelmi oldalról közelít a szénbányászat kérdéséhez és mond véleményt magáról az energetikai konce pcióról is. A szénbányászat gondjainak megoldását nehezíti a térségben az a tény is, hogy egy túlerőltetett iparosítás révén 1951ben egy város született erre a tevékenységre - Komló , ahova még 1988ban is toboroztak bányászokat, és építettek lakónegyede t fogadásukra. Mivel az energiapolitikának szerves részét képezi a szénbányászat, amely választókörzetemben meghatározó jelentőségű, néhány percre én is kérem a megmaradtak figyelmét. A tájékoztatóban fölvázolt középtávra szóló magyar energetikai koncepció minden főirányát tekintve alapos és felelős megközelítést mutat. Alkalmas kiindulópont a további programkészítésekhez, tervezésekhez, illetve a szükséges döntések előkészítéséhez és meghozatalához. A megfogalmazott energiapolitikai célok megítélésem szeri nt a nemzetgazdaság, de az egész társadalom szempontjából elfogadhatók. A felsorolt és egyben kifejtett irányelvek körét egy lényeges kérdéssel kiegészíteném. Stratégiai rangra kell emelni a hazai energiabázis elsőbbségének kérdését, ezen belül is kiemelt helyen kell szerepelni az energiaszektor foglalkoztatáspolitikai kérdésének. Ezért örülök a gazdasági bizottság 7144es számú módosító indítványának, amelynek támogatását kérem képviselőtársaimtól is. A hazai energiabázis értékének kiemelésével egyidejűleg célozható meg több, egyébként is megoldandó feladat kezelése, mint a stratégiai készletezés, a költségek minimalizálása, vagy a foglalkoztatási kérdések jelentős feszültségek nélküli levezetése. A többi stratégiai irányelv közül néhányhoz az alábbi észrev ételt tenném. Környezetvédelem. A környezetvédelmi beruházások, illetve a környezetbarát technológiák elterjesztése rendkívül tőkeigényes, amelyre hazai forrás aligha biztosítható. Idegen tőke viszont csak akkor jöhet szóba érdemben, ha a tőkemegtérülés az energiaárakban érvényesíthető. Ennek ma mind a termelői, mind a lakossági szférában jelentős korlátai vannak. Törekedni kell tehát arra, hogy a szigorodó nemzetközi előírások teljesítésére haladékot kapjunk. Rugalmas rendszerfejlesztés. A mindenkori igény ekhez történő alkalmazkodóképesség mellett kiemelkedő jelentősége van a stratégiai készletezésnek. Ez utóbbinak egyik legtermészetesebb módja a hazai nyersanyagbázis nyújtotta lehetőségek kihasználása. Fontos megjegyezni, illetve tudatosítani, hogy kőszén esetén a stratégiai készletek képzése nagyságrendekkel olcsóbban valósítható meg, mint egyéb energiák esetében. Finanszírozás, külföldi tőkebevonás. A hazai tőkehiány miatt jelentős nagyberuházások csak külföldi tőke bevonásával valósíthatók meg, mely eset ben azonban el kell fogadni, hogy a befektetett tőkék az energiaárakból megtérüljenek. Ezzel kapcsolatban feltétlenül el kell végezni egy olyan vizsgálatot, hogy az idő függvényében várhatóan hogyan alakul az ipar és a kommunális szféra teherviselő képessé ge az energiaárakkal szemben. Nyilvánvaló, hogy bizonyos szintig az energiaáremelések késztető hatásúak a struktúraváltásra, illetve a hatékonyabb felhasználásra. Bizonyos szint fölött azonban a jelenlegi állapotok meghaladását ellehetetlenítik. A tőkeigé nyességet csökkentheti, ha új létesítmények helyett a meglévőket korszerűsítjük úgy, hogy jobb hatásfokúvá, környezetkímélőbbé tesszük őket. Kicsit részletesebben a szénbányászatról. A magyar energiapolitika egyik jelentős kérdése a szénbányászat, ezen bel ül is a mélyművelésű szénbányászat jövője. A bányászat jelenlegi helyzetének általános jellemzői: magas termelési költségek, beszűkülő piaci lehetőségek, romló munkaerőhelyzet, amelyen azt értem, hogy a közvetlen termelőhelyen alkalmazható dolgozókban
