Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 2. kedd, a tavaszi ülésszak 10. napja - A magyar állampolgárságról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szabad György): - MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, DR. (SZDSZ)
693 Szuverenitásközpontú az állampolgárság keletkezése területén. A keletkezés nem az egyén, hanem az állami ak arat függvénye. Liberális viszont a már létező állampolgárság fölött való rendelkezés területén, ezt alanyi joggá teszi és az egyén önrendelkezési körébe sorolja. Tisztelt Ház! Ami az állampolgárság keletkezésének a körülményeit illeti, az első szembetűnő jellemvonás az a szigorodó feltételrendszer, amire már az előterjesztő és a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka is utalt: 8 év várakozási idő az eddigi három év helyett és állampolgársági vizsga, mégpedig magyar nyelven. Meg kell állapítanunk viszont, hogy ez a szigorodás csak viszonylagos jellegű, tekintettel arra, hogy valóban a hatályos törvényhez képest szigorodást jelent, viszont a NyugatEurópában szokásos normákhoz képest egyáltalán nem fogható fel szigorúnak, különösen, hogyha tekintetbe vesszük, ho gy igen gyakori a 1012 éves várakozási idő NyugatEurópában, és az állampolgársági vizsga sem ismeretlen. Különösen nem tekinthető végletesen szigorúnak ez a törvényjavaslat olyan szempontból, ha figyelembe vesszük a NyugatEurópában kibontakozó tendenciá kat. Itt azonban vissza kell utalnom Dávid Ibolya képviselőtársamnak az egyik megjegyzésére. Ő említette, hogy hogy megnőtt a bevándorlásért, illetve az állampolgárságért folyamodók száma az utóbbi években, hogy az már 14, 20, ső t 25 ezret is eléri. Ez a szám igaz, tisztelt Ház, viszont hangsúlyozni szeretnénk, hogy nem ez a szám az, ami indokolttá teszi álláspontunk szerint a szigorítást, mert ez a szám igencsak elenyésző ahhoz képest, hogy a népességfogyás mekkora Magyarországon . Nemrég tették közzé a Statisztikai Hivatal révén azokat az adatokat, amelyek szerint pl. '92ben október végéig több mint 20 ezerrel csökkent a lakosság száma. Az idén ez várhatóan meghaladja majd a 24 ezret. A bevándorlási számok, illetve az állampolgár ságért folyamodók száma tehát épphogy csak kiegyenlíti ezt a fogyó tendenciát. Álláspontunk szerint inkább a jövőre való gondos felkészülés az, ami indokolttá teszi a szigorodó feltételrendszer bevezetését. Hangsúlyoznom kell - még akkor, amikor a szigorít ás viszonylagos jellegéről beszélek , hogy ennek a törvénynek a kapcsán nem a külföldiek magyarországi tartózkodásáról van szó, hiszen annak feltételrendszerét fő szabályként nem ennek a törvénynek, hanem az idegenrendészeti és bevándorlási jogszabályokna k kell rendezni. És, tisztelt Ház, ez az a pont, ahol viszont kritikával kell illetnem a jelenlegi vitát, nem magát a törvényjavaslatot, hanem egy ügyrendi jellegű kifogást kell emelnem. Tekintettel arra, hogy szerintem sorrendiségi hibát követ el a tiszte lt Ház most, amikor előbb tárgyalja az állampolgársági törvényt, mint a bevándorlásról szóló törvényjavaslatot. A külföldiek bizonyos kategóriái esetében ugyanis az állampolgárság elnyerése egy folyamat végeredménye. Azzal, hogy ezt a törvényt előbb tárgya ljuk, mint az idegenrendészetről és bevándorlásról szólót, a végeredményt tárgyaljuk, anélkül, hogy látnánk az idevezető utat. Az állampolgársági ügyek ugyanis jelentős mértékben éppen a bevándorlási politikának a függvényei, és a bevándorlási politikát vi szont csak a bevándorlási törvény kapcsán lehet megtárgyalni. (10.50) Ez a jelenlegi tárgyalási rendszer egy kicsit ahhoz hasonlít, minthogyha házat úgy kezdenénk építeni, hogy először a tetőszerkezetét építenénk meg és utána az alapokat. Például, tisztelt Ház, ha nem tudná az ember, hogy a bevándorlási törvényben már szó van arról, ahhoz hogy valaki bevándorlási jogosítványt kapjon, szükséges, hogy rendelkezzék Magyarországon megfelelő lakóhellyel és megfelelő anyagi körülményekkel - az erről való döntést például bíróság előtt megtámadhatja , akkor például az állampolgársági törvénynek az erről szóló passzusa kapcsán az a tény, hogy az állampolgársági törvény ügyében ezeket a körülményeket jogorvoslattal nem vizsgálhatja felül az érintett, ezt kifogásolni lehetne. De minthogy tudjuk, hogy a bevándorlási törvény kapcsán már egyszer vizsgálják majd ezeket a körülményeket, ezért az állampolgársági törvény tárgyalásakor nem lehet kifogással illetni ezt a rendelkezést, de csak akkor, ha tudjuk, tisztelt Ház, hog y mi van a bevándorlási törvényben. Ezért álláspontom szerint ilyen praktikus okokból is célszerű lenne, ha a két törvényt egymással párhuzamosan tárgyalná a tisztelt Ház.
