Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen szóló országgyűlési nyilatkozat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (MDF)
675 élnek cigányok Franciaországban, sőt a közelmúltban hatalmas arányú összejövetelt tartottak, ahol szilaj táncok és zene mellett vezetőik megvitatták népük problémáit. Sorolhatnánk azonban tovább azoka t a kegyetlen intézkedéseket, amelyekkel az európai országok szabadulni akartak a cigányoktól. Eredményt nem értek el. Hiába üldözték olyan kegyetlenül a csehmorva rendek vagy a skandináv országok India távolra szakadt fiait. A legtürelmetlenebb elbánásba n tehát a művelt és polgárosult NyugatEurópában részesültek. A germán népek született idegenkedése a színestől még fokozottabban jelentkezett saját hazájukban, ahol ezt még szociális, kulturális és rendészeti szempontok is fokozták. Azonban minden üldözés és tömegmészárlás ellenére elszaporodtak. Amerika benépesülésével pedig az Atlantióceánon is áthajóztak a cigányok, és ma mindkét Amerikában találkozhatunk velük. A hazai históriákból. - Magyarországon a legnagyobb nyugateurópai cigány pogromok idején i s békében hagyták őket. Királyaink és fejedelmeink nem egy oltalomlevelet adtak ki számukra. Megfizették a királyok által kirótt adójukat, és szükség esetén még katonáskodtak is. A török hódoltság korában mint tűzmesterek tűntek ki a harcban, és mint tudju k, 1556ban Nagyida várát is ők védték meg. (19.40) A tanulmány következő részét majd a kisebbségi, nemzetiségi és etnikai törvény kapcsán fogom előadni. Ezt a tanulmányt 1957ben dr. Antall József történész írta. Most lett először publikálva, és én köszö nöm neki, aki ma jelenleg a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, hogy a maga idejében egyedülálló tanulmányt adott Magyarországnak és a világnak is, úgy hiszem. Ezek után kérdem önöket… és sajnos elment az a… - Hogy hívják? - Fekete úr…, hogy nem tartózkodo tt tovább is a helyiségben, sok olyan információhoz jutott volna, ami felülvizsgálatra kényszerítette volna őt. Mindenekelőtt nem napi politikai programról van szó, amikor a rasszizmusról, a fajgyűlöletről beszélünk. Ezek sajnos ezeréves problémák, és ha í gy folytatják bizonyos urak, még eltartanak ezer évig. És megmondom, hogy miért: mert vannak népek, amelyek sohasem mások ellen voltak népek, és ezek a népek valahogy megmaradtak. Köszönöm, kedves uraim. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a s zót Weszelovszky Zoltán képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Weszelovszky Zoltán (MDF) WESZELOVSZKY ZOLTÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Helyeslem, hogy dr. Schiffer János és dr. Suchman Tamás képviselőtársam önálló képvi selői indítványként országgyűlési nyilatkozatjavaslatot nyújtottak be a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen. Jó, hogy javaslatukat megfogalmazták, hiszen ez alkalmat ad arra, hogy a tisztelt Ház foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Ennek s orán bizonyára mód nyílik arra, hogy bebizonyítsuk, pártállástól függetlenül elítéljük, elutasítjuk és a jogállam biztosította minden törvényes eszközzel fellépünk a gyűlöletet szító szélsőségek, így az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen is. Megíté lésem szerint e kérdéskör nemcsak kényes, de rendkívül bonyolult is. Ezért megalapozott ítéletet, minősítést mondani csak elmélyült, objektív elemzés által lehet. Sajnos ezek az objektív alapot jelentő munkák rendre elmaradnak, vagy ha ilyenek születnek is , nem kerülnek át a társadalmi gondolkodás vérkeringésébe. A bonyolultságot tovább fokozza, hogy a probléma már megjelenésekor érzelmi töltetű, s azok a bármely oldalról rá adott reakciók is. Így a kialakult helyzetben ezt gyakorta használják ki az ideológ iai szembenállás eszközéül. Az ideológiai harcról, szembenállásról pedig közismert liberális írónk fogalmazta meg nagyon pontosan és ideillően - idézem : "Bármelyik oldalon folyton hazugságokkal, pontosabban féligazságokkal tömik
