Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen szóló országgyűlési nyilatkozat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
672 Tehát az egyik témakör, amely miatt a nyilatkozat szövegével én vitatkozom, az, hogy tágabbá kell tenni. Mi úgy véljük, hogy ennek ki kell terjedni a nemzeti, faji és vallási gyűlölködés valamennyi formájára. Hiszen nemcsak ezek az elszigetelt jelenségek vannak, hanem mások is, ahogy később rá fogok mutatni. Nos, akkor, amikor azt mondtam, hogy európai kitekintésűnek kell lenni, itt elsősorban arra gondolok, hogy tulajdonképpen ezek a negatív jelenségek Európaszerte megvannak, és ezeknek a negatív jelenségeknek a bölcsője tudjuk, hogy hol volt, nem Magyarországon, és jelenleg sem itt vannak a legnagyobb mértékben ezek a jelenségek. Ezért nem lehet egy országgyűlési nyilatkozat véleményünk szerint olyan, amely nem veszi figyelembe, hogy Európában mi történik. Ezért javaslom én az európai kitekintésű szöveget. Javaslom azért is, mert nem feledkezhetünk el a határainkon kívül élő magyarokról. Akkor, amikor ilyenfajta gyűlölködésről beszélünk, tudjuk, hogy nem olyan messze tőlünk a hat árainkon kívül került magyarság mennyire sújtva van ilyen jelenségek által. Ez a fő oka, amiért én a kiterjesztést javaslom. Le szeretném szögezni, hogy nagyon kell vigyáznunk itt a szövegre, hogy semmi olyan félreérthetőség ne legyen benne, amely cáfolná azt az alapvető tényt - véleményem szerint legalábbis , hogy a magyar nép jellemétől, történelmétől távol áll mindenfajta szélsőség. Ez a nép, ez az ország befogadó volt az idegenekkel szemben, messzemenő toleranciát mutatott vallási területen is; nem aka rok a történelemben nagyon visszamenni, de azt hiszem, hogy ezeket mindenki tudja. És jelenleg is a menekültügy kezelése nemzetközi elismertséget vívott ki nekünk. Tehát ez a nép nem idegengyűlölő, nem fajgyűlölő és nem antiszemita. Tudom, hogy a beterjesz tők sem ezt gondolták, csak rá fogok mutatni, hogy miért van probléma mégis ennek a határozattervezetnek a szövegével. Konkrétan a kiterjesztés: én is javasolom, illetőleg a KDNPfrakció is javasolja, hogy kerüljön be a magyarellenesség és a keresztényelle nesség is, mint elítélendő gyűlölködési forma. A magyarellenességgel kapcsolatban már utaltam a határainkon kívül élő magyarságra, ha a tisztelt Ház elfogadja ez európai kitekintésű koncepciót, akkor nyilvánvaló, hogy ez nem maradhat ki. Nem régen olvastam , hogy Romániában valaki, nem csak jelentéktelen személyiség, azt mondta, hogy a magyarok jelentik az igazi AIDSbetegséget. Ez egy abszolút felháborító megfogalmazás, és azt hiszem, nem kell ecsetelni, hogy ezt mennyire el kell ítélni. Egyszerűen nem tudo m elfogadni azt, hogy amikor ilyen jelenségeket elítélünk, ez úgy történjen, hogy nem gondolunk ezekre a határainkon kívül élő magyarságot sújtó igen komoly, mostanában felbukkant jelenségekre. A keresztényellenesség. Miért javaslom azt, hogy ez is kerüljö n be? Alapvetően azért, mert vannak körök, amelyek nap mint nap még mindig hangoztatják a keresztény kurzus vádját, és tulajdonképpen amikor ez igaztalanul elhangzik, ebben megnyilvánul egyfajta keresztényellenesség. A másik: az antiszemitizmus túlzott vád ja, amely igaztalan, amely sokakat érint. Ez az ország nem antiszemita. Vannak antiszemita jelenségek, amiket elítélünk, de amikor ennek a túlzott vádja van előttünk nap mint nap, akkor ebben is tulajdonképpen egy ilyenfajta gyűlölködési formát vélünk felf edezni. És meg kell, hogy említsem, hogy erre a problémára elég konkrétan rámutassak, a közelmúltban megjelent könyvet, Karsai László összeállítását a kirekesztőkről. A kirekesztők című könyv a magyar szellemnek nagyon sok reprezentánsát - hogy csak hármat emeljek ki: Németh Lászlót, BajcsyZsilinszky Endrét és Szegfű Gyulát - kirekesztőnek nevezi. Én fölteszem a kérdést, hogy mi más ez, mint a magyarellenességnek egy formája. Tehát igenis van ilyen jelenség itt hazánkban is, határainkon kívül bőven van. Ez ért javaslom én azt, hogy akkor, amikor ilyen jelenségek elítéléséről beszélünk, ezek se hiányozzanak. Ezzel nem akarom csökkenteni és kisebbíteni az alapjavaslat értékét, csak ki akarom egészíteni. Mondottam, hogy a legnagyobb probémám azzal van, hogy a valóságos jelenségeket dramatizálja, sőt ezen túlmenően - az előbb már úgy fejeztem ki magamat, hogy - hazug módon eltúlozza. Miért merem ezt mondani? Azért merem mondani, mert úgy kezdődik ez a szöve gtervezet, hogy az utóbbi időben olyan jelenségeknek voltunk tanúi, melyek felidézik az európai történelem legsötétebb időszakát. Amikor én ezt elolvastam, lényegében ez késztetett arra, hogy ezt a módosító
