Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen szóló országgyűlési nyilatkozat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
671 sem, amelyekk el zavaros értékrendű, gyakran brutalitásukkal és jelvényeikkel a közvélemény figyelmét önmagukra felhívó csoportok a társadalmi közérzetben szorongást és félelmet váltanak ki. Mindezekkel eddig is sok értékes időt volt kénytelen eltölteni az Országgyűlés. Hadd ajánljam szíves figyelmükbe a közelmúltban itt elhangzott idézetet. Így hangzik: "A gyűlöletkeltés az erőszak érzelmi előkészítése." Hölgyeim és Uraim! Azért, hogy hazánkban soha többé ne növekedjék fel a gyűlöletkeltés bölcsőjéből az erőszak eszköze ivel tomboló zsarnok, azért, hogy a Magyar Köztársaságban ne kelljen szorongásban élni se itt élő, se ide látogató idegennek, se annak a többségnek, akikben a fasiszta szimbólumok megjelenése embertelen és istentelen évek pusztításait idézik, sem nemzeti k isebbségnek, sem zsidóknak, sem cigánynak, azért, hogy a Magyar Köztársaságban ne kelljen szorongásban élni senkinek, aki otthonának érzi ezt a hazát, elodázhatatlannak tartom az előttünk lévő képviselői önálló indítvány elfogadását. Módosítva úgy, amint a zt Szentágothai János képviselő úr, valamint Raj Tamás és Horváth Aladár képviselőtársaink a 9131es számú módosító indítványukban a tisztelt Ház elé terjesztik. Ennek értelmében témánk címe nem országgyűlési nyilatkozat, hanem országgyűlési határozat lenn e. Ezzel a magyar törvényhozás országvilág nyilvánossága előtt elhatárolná magát a rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásától. Meglehet - mondja a nyilatkozat szövege , mindez még a kezdeti stádiumban, a szervezettség e lső jeleit mutatja, mégis fenyegeti az állampolgári nyugalmat, a demokráciát. Módfelett büszkék lehetnénk, ha egy ilyen értelmű nyilatkozat vagy határozat elfogadásával mi lennénk az elsők Európában. Sajnos, erről már lekéstünk. De a határozatot ne halogas suk sokáig. Félreértés ne essék, nem a sorrendiség miatt, hanem azért, mert a késlekedésért sem népünk, sem saját lelkiismeretünk előtt nem tudnánk számot adni. Tisztelettel ajánlom tehát a Ház figyelmébe és elfogadásra az előterjesztett nyilatkozatot. Kös zönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Csépe Béla képviselő úrnak, Kereszténydemokrata Néppárt. (19.20) Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban le szeretném szögezni, hogy mi is messzemenően elítéljük a rasszizmust, az idegengyűlöletet és az antiszemitizmust. Az európai történelem - sajnos ebben a században kiemelkedően - tartalmaz olyan eseményeket, amelyek miatt szükséges ezekre a jelenségekre messzemenően odafigyelni, és saj nos jelenleg is vannak ilyen jelenségek Európaszerte és így hazánkban is. Ezért kell vele foglalkozni. A beterjesztett országgyűlési nyilatkozattervezettel kapcsolatban azonban kritikát kell gyakorolnom, lényegében két jelentős ok miatt. Az egyik az, hogy amikor ezeket a jelenségeket - ahogy én is hangsúlyoztam - jogosan elítéljük, nem feledkezhetünk meg egy tágabb körről, ehhez tartozó más olyan jelenségekről, amelyeket szintén el kell ítélnünk. Ennek az országgyűlési nyilatkozattervezetnek véleményünk sz erint európai kitekintésűnek kell lenni, és ezáltal jelzem az egyik problémánkat: tágabbá kell válnia. A másik, és ennél súlyosabb probléma az, hogy a beterjesztett szöveg a valóságot meghamisító módon hazánkat igen kedvezőtlen színben tünteti fel, erre mé g ki szeretnék térni részletesebben. Eme két okból nem értünk egyet a nyilatkozattervezet szövegével. De nem azzal, hogy ez egyáltalán szóba került. Én nem csatlakozom azokhoz, akik nem akarják egyáltalán ennek az elítélését, akarjuk, csak a megfelelő form ában és a valósághoz hűen.
