Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen szóló országgyűlési nyilatkozat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - CSÉPE BÉLA (KDNP) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - FEKETE GYULA, DR. (MDF)
667 Tisztelt Ház! Mint említettem egyetértek azzal, hogy valamennyi nemzeti előítéletesség ellen fellépjünk, de meg kell neveznünk a legveszélyeztete ttebbeket. És itt utalnom kell egy rendkívül kényes kérdésre. A holocaust évszázadában pedig különös figyelmet kell fordítanunk az antiszemitizmus elleni fellépésre. Sehol a világon, így különösen Magyarországon nem, ahol Trianon után a második világháború zsidó és magyar veszteség jelentette a második magyar csonkolását a magyarországi nemzetnek. Ebben a században nem lehet nem megtenni, hogy külön is ne ítéljük el az előítéletek sorában a megjelenő antiszemitizmust. Nemzeti önbecsülésből nem hallgatunk, m ert nem hallgathatunk róla, még ha szerencsére - és ezt is ki kell mondanunk - ez ma még, és ma, remélem, a jövőben is a magyar társadalom döntő többségétől idegen érzés és magatartás. Tisztelt Ház! A mostani parlamenti helyzetben egy kiegyensúlyozott, ará nyaiban pontos nyilatkozatra van lehetőség presztízsveszteség nélkül, ha nem a pártszempontok dominálnak, hanem mindannyian átérezzük annak az ügynek a fontosságát, amelyet próbáltam érzékeltetni. Ez úgy tehető meg, ha egyrészt pontosan érzékeltetjük a ves zélyek mértékét és arányait, nem démonizálunk bizonyos jogos félelemérzeteket, másrészt viszont komoly veszélyként kezelve határozottan el akarjuk előtte torlaszolni az utat. Ehhez bizonyos kisebbségi túlérzékenységet - amelyet én joggal megértek és átérze k - tükröző megfogalmazásokat pontosítani lenne célszerű a tervezetben, de a tényleges veszély valódi súlyát egyértelműen rögzítenünk kell. Ma a valódi társadalmi kockázat az idegengyűlölet, a raszszizmus, a kisebbségellenes jelenségek, az antiszemitizmus alábecsülése lenne. Ez a nyilatkozat - mint említettem - szükséges, de nem elégséges feltétel. (19.00) Ez a nyilatkozat a kisebbségellenesség, az előítéletesség elleni harcban annak mintegy demokratikus feltétele. De szükség van továbbá olyan politikára - és ezt a törvényhozó munkánk más területein tudjuk megvalósítani , amelyben a szociális igazságosság és a szociális érzékenység fokozottan érvényesül, hogy választ adunk arra, hogy a társadalom biztonságérzete ne gyengüljön tovább, han em erősödjék, és ez mindannyiunknak közös érdeke bárhol is üljünk a padsorokban. Olyan politika kell, ahol a szociális bizonyosságérzet tehát erősödik az egyének, csoportok és lehetőség szerint a társadalom többsége számára. Olyan társadalmi közeg kell, ol yan korszerű magyar nemzettudat, amely a civil társadalomban jön létre, a gazdasági átalakulás, a demokratikus átalakulásunk, az emberi jogi eredményeink tudati következményeként, állampolgári büszkeségként a civil társadalomban, mert amennyiben a többségi magyarság tisztába jön önmagával, nem lesznek nemzettudati zavarai, akkor sokkal nyitottabb lesz, toleránsabb és türelmesebb lesz a nálunk élő nemzeti, etnikai, vallási és más kisebbségek iránt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Megad om a szót soron kívül Csépe Béla frakcióvezető úrnak. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr, én nem soron kívül kérem, hanem majd sorban, ahogy jövünk. De nem mint frakcióvezető, csak szeretnék hozzászólni a témához. ELNÖK (Szűrös Má tyás) : Jó, akkor viszont megadom a szót Fekete Gyula képviselő úrnak, Magyar Demokrata Fórum. Felszólaló: Dr. Fekete Gyula (MDF) FEKETE GYULA, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tisztelt Ház elé kerülő országgyűlési határozattervezet na gyon sok fejtörést okozott ebben a formájában sok képviselőtársamnak, így nekem is.
