Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen szóló országgyűlési nyilatkozat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TABAJDI CSABA (MSZP)
665 nyilatkozatot, ez a nyilatkozat ez csupán egy szükséges, de nem elégséges feltétel eme jelenség felszámolása érdekében. Mi, szocialisták a leglényegesebbnek azt látjuk, hogy a szociális problémák bizonytalanná teszik a magyar társadalom jelentős részét. A szociális kilátástalanság, az egyéni életesélyek beszűkülése, az egyéni távlattalanság, a szociális igazságtalanságok növekedése védekező m echanizmusokat váltanak ki nagyon sok esetben a fiatalokban, és sokszor torz formában. Jelentkeznek a nemzettudati torzulások, az elmúlt évtizedek nagy részének túlzott hallgatása és nemzeti közönyössége, az elmúlt két év túlzott nemzeti propagandája számo s emberben törést és zavart okozott és okoz. (18.50) A magyar nemzettudat tisztulását sokan némi erőltetéssel az eszmei szférában, a nevelésben és a propagandában vélik követendő feladatnak, a politika világában, s nem a civil társadalomban, nem a reálszfé rában, a gazdaság, a mindennapok stabilitásában, a gazdasági és szociális biztonság erősödésében, a nemzeti önbecsülésben, a spontán nemzeti önbecsülésben kívánják elősegíteni. Az embereknek nem csupán a nemzeti szellemű nevelés hiányzik, hanem hiányzik el sősorban az egyéni és a közösségi jövőkép egyaránt. Az okok sorában fel kell sorolnom az elmúlt évtizedek talán legfőbb pszichikai tehertételét, nevezetesen a másság, a különbözés, a sajátosság méltóságának kellő el nem ismerését, a türelmetlenséget, a tol erancia hiányát. Mindezek a jelenségek sajátos módon fonódnak össze, és öltenek testet a nacionalista radikalizmusban. Mi ellen kell fellépnünk? Itt több módosító javaslat szól - joggal , hogy egyidejűleg fel kell lépni a szélsőbal és a szélsőjobb veszély e ellen. Hozzáteszem: másért veszélyes ma az egyik, és másért veszélyes ma a másik. Ezért főképpen amiatt, hogy ne legyen ez pártpolitikailag átpolitizálva, én nem a jobboldali radikalizmus elleni fellépést tartom ma fontosnak, hanem a nacionalista radikal izmus elleni fellépést és meg is magyarázom. A nacionalista radikalizmus megjelenik Közép- és KeletEurópában jobboldali köntösben, de megjelenik szélsőbal vagy baloldali köntösben, lásd Szerbia, lásd Románia. Tehát ma én azt kérem a magyar Országgyűléstől , hogy föl kell lépni persze a szélsőjobb és a szélsőbaloldali jelenségek ellen, de ma Magyarországon akut veszély a nacionalista radikalizmus. Ez még akkor is, ha a nacionalista radikalizmus - sajnos - ma Magyarországon a szélsőjobb bizonyos köreiből tápl álkozik. De javaslom, hogy ezzel a nyilatkozat ne foglalkozzék, a nyilatkozat a nacionalista radikalizmust ítélje el, függetlenül attól, hogy az szélsőbal vagy szélsőjobb formában jelentkezike. Tisztelt Ház! Miért kell megtennünk ezt a nyilatkozatot? És e bben szeretnék képviselőtársamnak is válaszolni. Először is demokráciánk védelme okán. Axióma, sőt közhely, hogy a demokráciának fokmérője, hogy milyen benne a kisebbségeknek a helyzete. És én itt különbséget teszek a politikai kisebbség és a más, a nemzet i, a vallási, az etnikai és más kisebbségek között. A politikai kisebbségre is oda kell figyelni, de egy politikai kisebbségnek van esélye egy demokratikus pluralizmusban arra, hogy többségbe kerüljön. Viszont a nemzeti, etnikai és vallási kisebbségeknek i lyen esélye nincsen. Vagyis a nemzeti és etnikai és vallási kisebbségeknek mindenkor van egy kiszolgáltatott helyzete, amellyel szemben a többségnek előzékenységet, toleranciát, sőt sajátos védelmet kell biztosítania. Fölhívnám képviselőtársaim figyelmét, hogy a kisebbségeknél ez a nyomasztó érzés, ez a kiszolgáltatott érzés határainkon belül és határainkon túl mindenkor megjelenik egy túlérzékenységben, és a kisebbségi túlérzékenységre sohasem lehet válasz a többség merev érzéketlensége. Tisztelt képviselő társaim! Nem lehet tehát magyarországi demokrácia a kisebbségek védelme nélkül. Nem lehet magyarországi kisebbségi törvénytervezet, amennyiben Magyarországon nem alakul ki kisebbségbarát környezet. Kisebbségbarát környezet azonban csak úgy alakulhat ki,
