Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - A rasszizmus, az idegengyűlölet és az antiszemitizmus ellen szóló országgyűlési nyilatkozat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - TABAJDI CSABA (MSZP)
664 Vajon megvane a politikai bizalom minimuma kormánypárti, ellenzéki és független képviselők között? Nem csúszi ke ez a fontos kezdeményezés, ez az előterjesztés a politikai taktikázás, vádaskodás talajára? (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el, Kóródi Mária helyett Boros László, dr. Szabó Lajos helyett Tóth Sándor foglal helyet a jegyzői székben.) A sok tekintetben párbeszédhiányos, sőt párbeszédbénult politikai közéletünk e jelenséggel képes lesze hatékonyan megküzdeni? Sajnos a politikai patthelyzet a történelemben már számos esetben erkölcsi tétlenséghez, s majd vétkekhez, erkölcsi és politikai bűnökh öz vezetett. Remélem, elkerüljük azt a csapdát - és ezt a másik oldalon ülő képviselőtársaimnak mondom , amikor a politikai élet szereplői azt sem fogadják el politikai ellenfeleik kezdeményezéséből, amit pedig tisztes demokrataként, magánemberekként magu kénak vallanak és elfogadnak. Tisztelt képviselőtársaim! Schiffer János és Suchman Tamás képviselőtársaim előterjesztését kérem, ne tekintsék valamiféle vádnak az új magyar demokrácia, a többségi magyar patriotizmus ellen. Kezdeményezésük nem valakik ellen irányul, hanem valami, egy jelenség, a hallgatag, a lopakodó és a cselekvő előítéletesség elleni fontos figyelemfelkeltés. A magyar Országgyűlés akár nyilatkozat, akár határozat formájában határolódik el a nacionalista radikalizmus és nemzeti kirekesztés valamennyi formájától, az egyértelmű politikai hitvallás és cselekvés véleményem szerint elkerülhetetlen. Tisztelt képviselőtársaim! Miként Suchman Tamás képviselőtársam utalt rá, tudatában vagyunk annak a ténynek, hogy az utóbbi évben az előítéletesség, a kisebbségek, az idegenek bántalmazása nem magyar, hanem európai jelenség. Szerencsére hazánkban nem tekinthető tömegméretűnek, de az idegengyűlölet már emberi tragédiákkal járt együtt. A magyar Országgyűlés nyilatkozata nem jelenti nemzetünk beszennyezésé t. Nekünk itt, a Magyar Köztársaságban kell megtennünk tennivalóinkat, hogy elhatárolódjunk a nemzeti előítéletesség, a kisebbség és idegenellenesség valamennyi formájától. Széchenyinek talán ritkán idézik eme mondását: "Ha előítéleteket megtámadni, balvél ekedéseket gyengítni, oszlatni, s a tudatlanság sokszori büszke szavát nevetséges hanggá iparkodom változtatni, hazaszeretetbűl cselekszem, mert sohasem hihetem, hogy előítélet, balvélekedés, tudatlanság alapja lehessen egy nemzet előmenetelének és boldogs ágának." Tisztelt Ház! Ha a magyar Országgyűlés egyértelműen gátat szab a nemzeti, vallási, kisebbségi előítéletesség minden formájának, akkor ebben az esetben minden közvetlen utalás nélkül is példát adunk, adhatunk más közép- és keleteurópai á llamok demokratikus erőinek, hogy ők is határolódjanak el a kisebbségellenességtől, előítéletességtől, a nemzeti kirekesztéstől, s annak valamennyi formájától. Sokat vitatott kérdés, tisztelt képviselőtársaim, milyen veszélyes ez a jelenség, és melyek enne k a jelenségnek a kiváltó okai. Azt hiszem, egyetértünk abban, mint humanisták, hogy minden társadalmi jelenség veszélyes, amely embereket fenyeget vagy lelki nyomás alá helyez, még ha nem tömeges is. Nálunk fiatalkorúak sporadikus lázadozása, bizonyos cig ányellenes atrocitások, zsidó kislány tettleges bántalmazása, sőt sajnos gyilkosságok is történtek már. Nem szavak már, hanem sajnos már tettek, amelyeket nekünk, a magyar Országgyűlésnek meg kell fékezni. De legfontosabb politikai feladatunk az, hogy ne á llhasson mögéjük olyan politikai erő, amely a nacionalista radikalizmust szervezett, tömegméretű mozgalommá tudná fejleszteni. Sajnos erre utaló jelek is megmutatkoztak az elmúlt időszakban. Tisztelt képviselőtársaim! Az előterjesztés utalt rá, hogy mi enn ek a negatív társadalmi jelenségnek a kiváltó oka. Erre azért van szükség, mert látnunk kell, hogy ha elfogadunk egy
