Országgyűlési napló - 1993. évi tavaszi ülésszak
1993. március 1. hétfő, a tavaszi ülésszak 9. napja - Bejelentés bizottsági alelnök megválasztásáról - A statisztikáról szóló törvényjavaslat általános vitája - SASVÁRI SZILÁRD (FIDESZ)
654 hiányoznak, ezek a kemény adatok; és a kemény adatok felmutatása nélküli helyzet komoly problémákat okozhat még a jövőben. Ezek mindazok a feladatok, amelyek a Központi Statisztikai Hivatalra is és az állami információs rendszer további intézményére is vonatkozó kötelezettségek. A következő. R észben az adatvédelmi törvény szempontjából vizsgálom a törvénytervezetet. Ennek az előfeltevésnek az a következménye, hogy a természetes személyek adatait feldolgozó statisztikai adatgyűjtéssel foglalkozó törvény elsősorban a természetes személyekre terje d ki. Ennek ellenére található néhány érdekes megoldás a jogi és a nem jogi személyek adatvédelmére is, amire az alábbiakban ki fogok térni. Alapvetően két koncepcionális kérdést kell tisztázni. 1. A kötelező adatszolgáltatásra ade a törvénytervezet megfe lelő felhatalmazást? 2. Érvényesüle a célhozkötöttség elve a kötelező adatszolgáltatáson alapuló statisztikai adatgyűjtésnél? Erre a két kérdésre keresem tehát a választ. Az elsőre. Az adatvédelmi törvény szerint bármilyen adatot csak az alábbi két módon lehet gyűjteni és feldolgozni: 1. Az adatalany önkéntesen szolgáltatja az adatot. 2. A törvény konkrét felhatalmazása alapján kötelező az adatszolgáltatás. Ez utóbbinál két feltételnek kell teljesülni. Az első feltétel, hogy törvény és nem alacsonyabb szin tű jogszabály mondja ki a kötelező adatszolgáltatást, és - még egyszer hangsúlyozom - ez a természetes személyekre vonatkozik. A második: a törvény megmondja, hogy kiktől, milyen adatokat, milyen célból lehet gyűjteni. A törvénytervezet e két feltételnek n em tesz eleget. Csak a népmozgalmi statisztikáknál - a 10. § - sorolja fel pontosan, hogy kiktől, milyen adatokat szabad gyűjteni. Az úgynevezett országos statisztikai adatgyűjtési programról már a Kormány által megalkotandó rendelet határozná meg konkréta n az adatgyűjtés alanyait és tárgyait. Ez szerepel a 12. §ban. Ez abban az esetben lenne kielégítő megoldás, ha nem természetes személyektől, illetve nem róluk vesznek fel adatokat, hiszen az adatvédelmi törvény nem védi például a gazdasági társaságokat v agy az egyesületeket. Ha azonban a program temészetes személyek adataira is előír kötelező adatszolgáltatást, akkor ez az adatvédelmi törvénybe ütközik. Az természetesen már más kérdés, hogy jóe az adatvédelmi törvénynek ez a nagy szigorúsága, a tényeken azonban ez nem változtat. A konkrét törvényi felhatalmazás hiányzik a 15. §nál is, amikor a KSH elnöke veszélyhelyzet esetén elrendelhet kötelező adatszolgáltatást. Itt ugyanis még az Alkotmány alapján is szükséghelyzet kihirdetését sem kívánja megtenni e z a törvénytervezet. Ez elfogadhatatlan így, ebben a formában. A veszélyhelyzetnek ilyen típusú szerepeltetése a törvényjavaslatban teljesen definiálhatatlan, és véleményünk szerint csak akkor lenne elfogadható, hogyha a törvényes alkotmányi szakaszra való hivatkozással lenne minden esetben szabályozandó a KSH elnökének adatelrendelő joga. Nehezebb eset a program kormányrendeletbe foglalását megszüntetni értendő ez alatt: a természetes személyeket. Hiszen elő lehetne írni, hogy a programról a Kormány előter jesztése alapján a Parlament törvényt hoz azokban az esetekben, amikor természetes személyekről kell kötelezően adatot szolgáltatni. Ehhez azonban a Kormánynak hosszú idővel a konkrét statisztikai adatgyűjtés előtt tudnia kellene, hogy milyen felmérésekre van szükség. A törvényerőre emelés nagyon rugalmatlanná tenné ezen eljárást, és év közben nem lehetne változtatni a felmérések terjedelmén sem. A dilemma megoldásaként módosítani lehetne az adatvédelmi törvényt, ami azonban kétharmados. A törvénytervezet e gyébként kimondja - a 8. § (3) bekezdésében , hogy személyes adat kötelező szolgáltatását csak törvény írhatja elő. Amit azonban ezzel együtt a 12. § leront a kormányrendelet említésével. A második kérdésre adandó válasz során a következőket szeretném elm ondani. Az adatvédelmi törvény szerint természetes személyekről adatot gyűjteni, illetve ilyen adatokat feldolgozni csak pontosan meghatározott célból lehet. Ennek a célnak elég konkrétnak kell lennie, ellenkező esetben előfordulhat, hogy létrejönnek nagy adatbankok, amelyek tetszőleges jövőbeni célra készletezhetnek
